Achilles oltalmában

Jóformán körbe sem néztünk az óvárosban, már indultunk is megnézni Erzsébet királyné legendás villáját, amely Korfu városától 12 kilométerre délre, Gastouri falu határában áll, egy erdős hegytetőn. A faluba a 10-es busszal tudunk eljutni, ami a 7-es végállomásától 200 méterre balra található buszállomásról indul. Ez az állomás már kiesik a város turisztikai központjának pszichikai határától, néhány kis gyorsétkezde és bolt környékén van. Megint bebizonyosodott, hogy a legjobb helyi ételek nem a turistalehúzós központban, hanem mindig a külvárosi falatozókban találhatjuk meg, hiszen itt kóstolhattuk meg a sziget legjobb szuvlakiját (rablóhúsát). Úgy időzítettük kirándulásunkat, hogy kikerüljük a kora délutáni látogatói dömpinget, a szigeten ugyanis több kirándulóhajó és -busz utasainak egyik célpontja a kastély, és rendszerint 13 és 15 óra között szállják meg a palotát. A belépőjegy nem olcsó, 8 euró, de az élmény mindent kárpótol.

Az Achilleion a Sissi-kultusz talán legfontosabb helyszíne Bécs után. A Hofburggal, Schönbrunnal vagy akár Gödöllővel ellentétben ez a palota tényleg Sissi alkotása: ez az egyetlen hely, amelyet a szomorú sorsú császárné teljesen a maga ízlése, vágyai és kedve szerint a semmiből alakított ki, és ahol minden róla szól. Habár a palota pazar, ma már csak nyomokban, torzan és töredékesen tükrözi Erzsébet eredeti elgondolását.

A királyné szenvedélyes utazó volt, emellett rajongott az ókori görög kultúráért, elsősorban Homérosz két nagy eposzáért, az Íliászért és az Odüsszeiáért. Korfura is Odüsszeusz nyomait keresve érkezett, mert a hagyomány szerint a hős itt, a phaiákok szigetén pihent meg kalandos utazása során, és itt találkozott a tengerparton Nauszikaával. Sokadik látogatása alkalmával vásárolta meg a dombtetőn lévő telket, majd az egész meredek hegyoldalt is, egészen le a tengerpartig. A palota eredetileg tengerparti villa volt, ebből azonban a látogatók semmit sem érzékelnek, a villa alatti parkot ugyanis elhanyagolták, hagyták elvadulni, és lezárták.

A királyné haláláig évente kétszer tartózkodott Korfun, Triesztből hajóval utazott a Jón-tengeren lévő otthonáig, ahova férje, Ferenc József egyszer sem követte.

A pompei stílusú villát Erzsébet két olasz építésszel terveztette meg, Raphael Caritóval és Antonio Landival. A nyaralót Erzsébet kedvenc homéroszi hőséről nevezte el Achilleionnak, mivel benne látta megtestesülni „a görög lelket, a föld szépségét és lakóinak temperamentumát”, valamint, mert „úgy száguldott át az életen, hogy megvetette az összes királyt, minden szokást és szabályt”.

A kastély szépségét sem Sissi, sem a következő tulajdonosa, II. Vilmos császár nem élvezhette sokáig, Sissi csak élete utolsó hét évében használta nyári palotaként, Vilmos pedig az első világháború kitörésével távozott Korfuról. Ezt követően üzemeltettek itt kórházat, iskolát, óvodát, raktárat és kaszinót is. Ezekkel a történelmi viszontagságokkal magyarázható, hogy a villában nagyon kevés eredeti bútordarab, emléktárgy maradt fenn, a falak díszítőfestése jórészt eltűnt, az oszlopos sztoa oldalfalait kiverték, a szobrok egy része eltűnt. Viszonylag épen csak az előcsarnok, a lépcsőház és a kápolna maradt meg. A villát 1962-ben egy német cég vette bérbe és állíttatta helyre, ma a görög állam gondozza. Két filmet is forgattak itt: James Bond kaszinójelenetét a Szigorúan bizalmas című filmből és a Tony Harrison The Gaze of the Gorgon című filmet.

A következő részben a Pantokrator hegyet hódítjuk meg, bicajokkal.

(Folytatjuk)