Jurtát kapott Temerin

Nagy kő esett le Törteli László szívéről – akinek oroszlánrésze volt az ajándékozás nyélbeütésében –, amikor tudomására jutott, hogy a hétvégére megérkezik Temerinbe a Magyar Turán Alapítvány ajándék jurtája, amelyet a Hunor Hagyományőrző Íjászegyesület kapott. Hogyisne, hiszen eddig már annyi szó esett róla, annyira várták, hogy most, amikor már felállították a Kókai Imre iskola udvarában, el sem hiszik, hogy ekkora kincs van a birtokukban. Pedig a jurta – ilyen lehetett nomád őseink, a honfoglalás kori magyarok lakhelye – itt marad Temerinben, hogy segítse a magyar hagyományok őrzését.

Az, hogyan került szóba, hogy az íjászegyesület kapja ajándékba a nemcsak eszmei, hanem jelentős anyagi értékű, magas tetőzetű kazah–magyar típusú jurtát, szintén megérne egy mesét. Mégis Törteli László, a Hunor egyik alapítója pénteken – amikor Bíró András Zsolt, a Magyar Turán Alapítvány elnöke, humánbiológus, antropológus, a temerini Ifjúsági Otthon nagytermében szépszámú érdeklődő előtt előadást tartott az ősi magyarok kultúrájáról, ennek keretében a jurták szerkezetéről, típusairól, valamint az ősi magyarok és általában a keleti lovas nomád népek életében betöltött szerepéről – csak megemlítette az előzményeket. Csupán annyit mondott, hogy az egyesület tagságának boldogsága mérhetetlen volt, amikor a megbeszélések eredményeként az elmúlt nyáron Bugacon a II. Ősök napján a Turán Alapítvány elnöke több ezer ember előtt közölte, hogy egy nagyméretű – 6 méter átmérőjű, 12–20 embert befogadó – jurtával ajándékozza meg a temerini Hunor Hagyományőrző Íjászegyesületet.

Azt már Bíró András Zsolttól tudtuk meg, hogy a Magyar Turán Alapítvány a főszervezője a legnagyobb magyar hagyományőrző rendezvénynek, a Kurultájnak (magyar törzsi gyűlés), amely az összes magyar hagyományőrző egyesületet és szervezetet tömöríti. Az alapítvány kuratóriuma úgy értékelte, hogy az ajándékozással segítheti a délvidéki magyar hagyományőrzést, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a szórványban és a szigeteken élő magyarság is méltón megőrizhesse és bemutathassa őseink emlékét és kultúráját. Az alapítvány vezetősége abban is bízik, és erre a Hunor tagjai fogadalmat is tettek: a jövőben a vajdasági magyarok, elsősorban a gyerekek, maguk is megtapasztalhatják, hogy milyen érzés betérni őseik hajlékába. Reményét fejezte ki, hogy ezentúl a kétévente rendezendő nagy magyar törzsi gyűlésen a délvidéki jurta is ott fog állni a többi között.

A jurta átadásának magasztos percei (felállítása hét embernek három órát vett igénybe) lélekemelő és nagy ünnepnek számított mind a vendégek, mind a megajándékozottak számára. Jelen voltak a jurtát készítő mesterek (Hubert István és Pozsony Gábor), valamint segítőik, a Hunor tagjai, számtalan érdeklődő társaságában. Bizony nagyon oda kellett figyelni a felállítás során, mert ezentúl a temeriniekre vár a feladat, hogy ünnepeiken, rendezvényeiken az első magyar jurtát Vajdaságban felállítsák, megőrizzék és a jövő nemzedékeinek átörökítsék. Erre tettek nyilvános ígéretet.