Tíztagú vajdasági újságírócsoport, köztük lapunk munkatársa is csehországi látogatáson járt. A 2004 óta az Európai Unióhoz tartózó állam dél-morvaországi régiójának magas rangú tisztségviselővel, egyetemi tanárokkal találkoztak, valamint az ottani média képviselőivel Brünnben és Ostravában. Riportunkban az egyhetes út hivatalos programjából és a turisztikai látnivalókból szemelgetünk.
Dél-morvaországi tanulmányutunk során betekintést nyertünk a sikeres cseh decentralizáció, a regionalizáció folyamatába, egy brünni napilap, a Dnes, és a Cseh Televízió ostravai szerkesztőségének mindennapjaiba, ezenkívül az aktuális választások várható hatásairól és a Szerbiában megvalósuló projektumokról is hallhattunk. A Cseh Köztársaság parlamentje és a kormány a fővárosban, Prágában van, de az őket ellenőrző intézmények, az Alkotmánybíróság és a Jogvédői Hivatal az ország második legnagyobb városában, Brünnben székel. Mindkét említett intézményben fogadták a tíztagú vajdasági újságíró-küldöttséget. Megtudtuk, hogy Csehország decentralizációja az 1997-es gazdasági összeomlás után kezdődött és az ezredfordulóra fejeződött be. Elsősorban politikai és adminisztratív szempontok vezérelték a régiók kialakítását, az önkormányzati feladatokat összevonták az államigazgatási funkciókkal. A három nagy történelmi terület, Bohémia, Morvaország és Szilézia 14 régióra tagolódik, melyek 6590 helyi önkormányzat felett gyakorolnak ellenőrzést. Csehország Szerbia uniós csatlakozásának egyik erőteljes támogatója, és ez konkrét gazdasági segítséget is jelent. A 10-es korridor Niš környéki vasútvonalainak felújítását 120 millió euróval segítik. Gazdasági szakemberekkel is találkoztunk, akik a csehországi és a szerbiai régiók együttműködésére hívták fel a figyelmet. Morvaország a közép-szerbiaiŠumadiját választotta partnernek. Több cseh cég telepedett meg Kragujevac környékén. Az elmúlt hét évben iskolákat, vízhálózatot építettek, de ösztöndíjakat is biztosítanak szerbiai diákok számára; évente öt fiatal valamelyik brünni egyetemen tanulhat, talán ők lesznek majd a jövőbeli gazdasági kapcsolatok ösztönzői.
A Zelný trk az, amit a név takar, zöldség- és virágpiac a város szívében. Ékessége a 300 éves Parnasszus kút
Morvaország az Osztrák–Magyar Monarchia és egyben az akkori Európa legfejlettebb iparával rendelkező térsége volt, Brünnt a cseh Manchesternek is hívták. 1839-ben érkezett az első vonat Bécsből, 1847-ben bevezették a gázvilágítást, villamos 1867-től közlekedik a város utcáin. Ennek ellenére ma sincs nagyvárosi zaj és turistaáradat, pedig látnivaló bőven akad. Sokak szerint ez az a hely, ahol valóban tapasztalható a jellegzetes cseh, közép-európai mentalitás.
A csehek 85 százaléka városban él. Péntek délutáni hangulat a város sétálóutcájában
Az odatévedő turista orientációs pontja lehet a város fölé magasodó monumentális Szent Péter-Pál-székesegyház. Városi sétánk során színházba botlottunk lépten-nyomon, a Reduta még 1767-ben nyílt meg, s 11 éves korában Mozart is fellépett itt. Szinte hihetetlen, de negyven társulat működik a városban, amely alig nagyobb, mint Újvidék, s a választások utáni napokban is színházi előadásokat hirdető plakátokat láttunk mindenfelé, s nem a különböző politikai üzenetek befolyásolták a hangulatot. A régi városháza XIII. században épült különleges épületében kaptak helyet a különböző kisebbségek szervezetei, így a magyaroké is. Őket is felkerestük. Mlejnek Ilonával és Vavrecky Gáborral a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni szervezetének hagyományápoló aktivitásairól beszélgettünk, amelyről időszakos kiadványban is beszámolnak. (Csehországban mintegy 15 ezer magyar él, csupán Dél-Morvaországban megközelítőleg ezer). A magyar diákklub – amely az itt tanuló magyar egyetemistákat gyűjti össze – Kazinczy Ferenc nevét viseli, és ez érthető is, hiszen a híres- hírhedt Špilberk várbörtönben raboskodott, amely a délmorva főváros szimbólumai közé tartozik. Az eredetileg gótikus várat a XIII. század második felében építették, azzal a céllal, hogy a morva őrgrófok székhelyéül szolgáljon. Ez csak hatvan évig volt így, utána politikai rendeltetése háttérbe szorult, hadászati jelentősége viszont megnőtt. A XVII. század során óriási barokk érőddé alakították át, és II. József utasítására 1783-tól a legveszélyesebb bűnözőknek szánt börtön lett a Monarchiában. Föld alatti részét átalakították kazamatákká, és több mint kétszáz rab számára volt benne hely, a börtön azonban a felszín felett fogvatartott politikai foglyok miatt lett híres. A börtön kapcsán a történelmet és irodalmat szerető magyaroknak Kazinczy Ferenc és a magyar jakobinusok jutnak eszébe, akik a 18. és a 19. század fordulóján politikai nézeteik miatt raboskodtak itt, és akiknek az emlékét két emléktábla őrzi. Ezeknél az emléktábláknál tartják ünnepi megemlékezéseiket az itt élő magyarok, és a Brünnbe látogató magyar turisták is felkeresik.
Jellegzetes brünni utcarészlet
Brünn tipikus egyetemi város, hat egyeteme van, a legnagyobb az 1929-ben alapított Masaryk Egyetem csaknem 32 000 hallgatóval, de van műegyetem, zeneművészeti, honvédelmi és jogi, valamint itt található a Mendel Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Egyetem. Ily módon Brünn a fiatalság városa, kellemes hangulatú még a vég nélkülinek tűnő esős napokon is. A kellemes hangulatot a harmonikus egységben felújított épületek és a jellegzetes kávéházi, éttermi, sörözői élet adja. Akik húsz évvel ezelőtt jártak itt, hihetetlennek nevezték a változást. Az Alkotmánybíróság elnöke, Pavel Rychetský úgy fogalmazott, a csehek egyszerre Hašek és Kafka népe. Derűsek és jóindulatúak, kicsit könnyelműek, mint Švejk, de ugyanakkor egyfajta abszurd, kafkai, nyomasztó bürokrácia is jellemzi az országot.
Hagyományos cseh ebéd: Tejfölös tűzdelt bélszín knédlivel, vörös áfonyával és kevés tejszínnel díszítve, s az elmaradhatatlan sör
Brünn 1922 óta vásárváros, nem jártunk az elegáns pavilonokban, s nem jutottunk el a karsztvidékre, ahol több barlang is megtekinthető, és a környékbeli várkastélyok megtekintésére sem futotta időnkből. Ha tehetném, még az idén bepótolnám mindazt, ami kimaradt, s visszatérnék kedvenc brünni sörözőnkbe is…
– Szakmai tanulmányutunk során ismét bebizonyosodott, hogy az egyszer átlépett határok örökre átjárhatóvá válnak. Látogatásunk után lehetőség nyílik arra, hogy szoros együttműködés alakuljon ki Morvaország és Vajdaság Autonóm Tartomány, mint két valódi eurorégió között. Ennek hamarosan konkrét eredménye is lehet, mivel Brünn hajlandóságot mutat arra, hogy testvérvárosi szerződést kössön Újvidékkel – összegzett látogatásunk végén Snežana Kresoja, az újvidéki Politikai és Euroatlanti Partnerségért központ vezetője. Az egymás jobb megismerését, a szakmai továbbképzést, a két régió együttműködését szorgalmazó projektumot a fent említett szervezet bonyolította le a belgrádi Cseh nagykövetség, a Nyitott Társadalomért Alapítvány és a vajdasági képviselőház támogatásával. A dél-morvaországi látogatást megelőzően májusban cseh újságírók ismerkedhettek meg Vajdaság nevezetességeivel, a kisebbségek és a média helyzetével. |
