Magyar történelmi harci testkultúrából táplálkozó hagyományos harctechnikák uralkodtak az elmúlt szombaton Topolyán, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat és a VMDP topolyai ifjúsági tagozata szervezésében lezajlott III. Íjász- és Kézműves Találkozó háromnapos programsorozatának központi rendezvényén.
Kovács László, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat elnöke nyitotta meg a szombati rendezvényt
Az íjász- és barantabemutatók során felvonultatott sajátos harctechnikák és taktikai harci modellek ismertetése, a kancsikások bemutatója karikás ostorral a hajdani magyar népi életmód, életfilozófia egyes jellemzőiről is árulkodott. A lélek és a fizikum együttes, őszinte hangú megnyilatkozásának lehettünk szemtanúi a topolyai, tizenhat éves Derkovity Anetta íjász, haditornász által szervezett bemutatókon.
A bottal való harcművészet is közel áll Derkovity Anettához
– A történelem iránti vonzalmam hatására két évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni íjászattal. Bemutatókon veszek részt, versenyszerűen is űzöm ezt a tevékenységet. Fél éve, hogy elindultam a harcművészetek irányába, amikor is botot vettem a kezembe. Gyermekkori vágyam teljesülne, ha a kardforgatás művészetét is elsajátítanám. Sokan furcsállják, hogy lány létemre vonzalmat érzek a felsorolt harci technikák iránt, nem tudják rokonítani női mivoltommal. Én sem erőszakkal telinek, sem a nőiességtől elvonatkoztatottnak nem találom ezeket a tevékenységeket. Az íjászatban a női jegyek közül a kecsesség, a lágyság fel is lelhető. A haditorna-gyakorlatok nagyobb magabiztossághoz, több önbizalomhoz, merészséghez segítenek. A gyakorlati tevékenység mellett a közeljövőben tudományos, elméleti szinten is szeretnék foglalkozni az íjászattal. Annak utánajárni, igaz-e az állítás, miszerint a nők kevésbé pontosan céloznak íjukkal, mint a férfiak – mondta Derkovity Anetta, aki jelenleg az egyetlen íjász és női haditornász Topolyán. A fiatal lány a zentai Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesületnek is az egyetlen női haditornásza. Emellett a zentai Arcus Zyntha íjász-sportklubban is edz, színeikben versenyez.
Párharc a Longinus-tagok között
A Kodály központ Szivárvány szakkörének tagjai és barátaik alkotás közben
A rendezvényen jelen voltak a bácskossuthfalvi Fehérlófia barantacsapat és a felsőhegyi Hangzavar kancsikás csoport képviselői is. A bemutatók után az érdeklődők maguk is kipróbálhatták íjásztudományukat, és megbarátkozhattak a karikás ostorral is.
Az íjász- és haditorna-bemutató köré szerveződve, árusítással egybekötött kiállításukkal régi mesterségek: a kádár, a vesszőkészítő, a gölöncsér, a fafaragó, az üvegfestő, a csizmadia, a bőrdíszműves mesterség művelői szolgáltattak látnivalót.
Tapasztalatcsere a kézimunkázók körében
Bácskossuthfalvi, bácsfeketehegyi, kishegyesi, topolyai, tóthfalui asszonyok gyergyói kézimunkázó társaikkal a vert csipke, a neccelés, a frivolitás és a szalmaképkészítés fortélyait ismertették, viszonzásul pedig az Erdélyből érkezettek bemutatták az úri hímzés technikáját. Más kézimunkázó, kézműves standoknál is kísérte oktatás a kiállítást, vásárt. Agyagozást, szakajtókészítést, gyöngyfűzést, kötélverést is lehetett tanulni.
Nagy sikert arattak a Tátikások is
A nyárestébe nyúló rendezvény művelődési programjának keretében felléptek a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ Aurora Stúdiójának versmondói, a Tátika és a Cickom együttesek táncosai, valamint a Kaláris asszonykórus.
A Kodály Zoltán MMK Cickom táncegyüttese fellépés közben
Közös lövés
Bár a rendezvény szombat estére tervezett programpontjai, azaz a tábortűzgyújtás, a tornyosi Fire-Time tűzzsonglőrcsoport, valamint Túri Zoltánnak és zenekarának fellépése a viharos időjárás miatt elmaradt, a Magyarok Szövetsége Kiskunhalasi Járás dobosai az eső elől védett helyre menekülőknek késő estig szolgáltattak zenét.
Botoló formagyakorlatok az Erdélyből érkezett Bara István előadásában
Harci technikák felvonultatása a barantabemutatón
A palicsi Schramm Tibor agyagozást oktat
A gyerekek körében is népszerű volt az íjászat
