Jövőre Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa Isztambul és Essen mellett. 2011-ben pedig Turku és Tallinn viselheti a megtisztelő címet
Április közepén tíztagú vajdasági újságírócsoport egyhetes észtországi körúton járt. Lapunk munkatársa beszámolt a látogatás politikai vonulatáról, a turisztikai látványosságokról, végezetül pedig az észt nyelvről és a meglehetősen szövevényes kisebbségi poltikáról szóló összefoglalóját adjuk közre.
A világon mintegy 1 100 000 fő beszél észtül, közülük 950 000 él Észtországban, a többi szétszóródott a világban. Manapság az észt az egyik legkisebb nyelv, amely a teljes államiság funkcióit hordozza. Az észt nyelv az Észt Köztársaság egyedüli hivatalos nyelve. Az észtek ősei rénszarvascsordáikat követve az utolsó jégkorszak jégnyúlványainak visszahúzódása után kb. 13 000 évvel ezelőtt érkeztek meg a Balti-tenger vidékére délről, Közép-Európa felől. Az akkori emberek beszédének megértése nagy kihívást jelent a mai észtek számára, mivel az azóta eltelt időben a felismerhetetlenségig megváltozott a nyelv szókincse és nyelvtana. A mai észt nyelv ennek ellenére sok elemet őriz a tundra egykori vadászainak gondolkodásmódjából. A legmindennapibb nyelvhasználatban egy sor ősi, talán a jégkorszak idejéből származó kifejezést hallhatunk. Azt mondják 'külma käes' (a hideg kezében = hidegben), 'päikese käes' (a nap kezében = napon), 'tuule käes' (a szél kezében = szélben). A régi hit szerint a mozgó, gyakran megszemélyesített természeti jelenségeknek vagy akár az állatoknak és növényeknek is volt erejük. Ezt az erőt – ami gyakran az embereket is hatalmába kerítette – a kéz személyesítette meg. Innen ered a mai 'käskima' (kezezni = parancsolni) ige is. A felsorolt példákban a kéz egyes számban szerepel, ami az ősök egységes világképéből eredeztethető. Minden egységet, egészet alkotott, a páros végtagok és szervek is. Aki egy kézről beszélt, fél kezet említett. Innen ered az egységes világ jobb és bal oldalra osztása is. A magyar nyelvnek az észt – ahogy a finn is – távoli rokona, így a szavak szintjén csak elvétve találunk hasonlóságot. (Például kala ~ hal, vesi ~ víz,, käsi ~ kéz, puu ~ fa, kolm ~ három, me ~ mi, te ~ ti ) Sokkal jelentősebbek a nyelvtani, szerkezeti hasonlóságok: mindkét nyelvre jellemző az esetrendszer választékossága, ezenkívül nincs kötött szórend a mondaton belül, így lehetséges egyes mondatrészek hangsúlyossá tétele –tudtuk meg dr. Dávid Gyulától, a Tallini Magyar Intézet igazgatójától, akivel látogatásunk utolsó estéjén találkoztunk, s szintúgy megtisztelte jelenlétével a Vajdaság Napja elnevezésű búcsúrendezvényünket, mint többek között a tiszteletbeli magyar konzul, Mall Hellam is, aki egyben utunk támogatója, az észt Nyílt Társadalomért Alap igazgatójaként is nagy érdeklődést tanúsított az Európai horizontok szélesítése elnevezésű projektum eddig megvalósult állomásai: az észt és vajdasági fiatalok tavalyi , illetve a vajdasági újságírócsoport aktuális útjának tapasztalatai iránt. Dr. Dávid Gyula pedig azt is elmondta, hogy éppen Lajkó Félix és Brasnyó Antal koncertjét, érkezésüket szervezi, akik néhány nap múlva fellépnek egy igen jóhírű tallini jazzfesztiválon.
Észtországi körutunk végén egy tengerparti étterembe hívtuk a vendéglátóinkat, azokat a személyeket, akik fogadtak bennünket, és akik érdeklődtek Szerbia, Vajdaság iránt, hiszen utunk kettős céllal valósult meg: egyrészt hogy betekintést nyerjünk egy távoli európai uniós ország kisebbségi politikájába, gazdasági fejlődésébe, és mindennapjaiba, másrészt, hogy felkeltsük az érdeklődést tartományunk iránt. Ezt már a tíztagú küldöttségünk nemzetiségi összetéle megtette, szerb és magyar újságírókon kívül horvát, szlovák és ruszin kolléga is volt a csoportban. S kicsit értetlenül áltunk az észt–orosz viszonyok problémája előtt, bár a kérdéskör jobb megismerése után rájöttünk, hogy valóban szövevényes, nagy tapintatot, emberi jószándékot, nagyvonalúságot és nyíltságot, őszinteséget követelne a helyzet rendezése.
Az orosz–észt probléma nem újkeletű. A legészakibb balti állam területe a németeken kívül először a dánok, ezt követően a svédek, majd kétszáz éven át a cári Oroszország befolyása alatt állt. 1918-tól 22 éven át független, majd a Molotov–Ribbentrop paktum keretében szovjet megszállás alá került és a diktatúrák mindenkori hagyományainak megfelelően elkezdte megsemmisíteni, ellehetetleníteni, kitelepíteni az észt értelmiséget. Szisztematikusan oroszokkal higították az észt lakosságot. Mindez oka volt annak, hogy a németeket sokan felszabadítóként várták és üdvözölték. Az ország a második világháború után újra szovjet megszállás alá kerül, a terror és a betelepítések tovább folytatódtak. Ma a csaknem egy és félmillió lakossal rendelkező balti államban 300 000 orosz él kisebbségben. A többséghez viszonyítva is rendkívül magas számú orosz kisebbség folyamatos elnyomásról panaszkodik, és tény, hogy nagy részüknek mindmáig nincs észt állampolgársága. Jelenleg 116 ezer embernek van szürke útlevele, ami annyit jelent, hogy ezek az emberek „hontalanok”. Nem kaphatnak kék útlevelet, amíg nyelvből és állampolgársági ismeretekből le nem teszik a szükséges vizsgát. Általánosságban kijelenthető, hogy az orosz–balti kapcsolatok nem túl kiegyensúlyozottak. A Balti-államok számára az Oroszországtól való függés elkerülése kardinális kérdés volt, a NATO-ba és EU-ba való belépés igazi biztonságpolitikai okokra nyúlt vissza. Egy hivatalos felmérés kitér arra a kérdésre is, hogy mennyire alkotnak zárt tömböt az egyes etnikumok. Az észtek 63 százaléka, míg a nem észtek több mint 59 százaléka válaszolta azt, hogy egymástól elszigetelten élnek.
Sokat láttunk, sokat tapasztaltunk az EU eldugott kis szegletében: a középkor kultúrájából kaptunk ízelítőt, és a XXI. század modern világából: a digitalizáció, az online ügyintézés lehetősége, ahogyan büszkén jelzik „e-stonia”, csodálattal töltöttek el bennünket. A kisebbségi kérdések megoldásában, a különbözőségek tiszteletében és elfogadásában viszont, úgy érezzük, nekünk, vajdaságiaknak lesz mit mutatnunk észt kollégáinknak.
Az újvidéki kollégák Tallin központjában szárított szarvashúst kóstolgatnak
A főtér a jellegzetes épületekkel
Pillantás a nagy testvérhez: körutunk során eljutottunk az észt–orosz határig
Narva, a kettéosztott város. A toronyból átláttunk Oroszországba, a várrendszer másik fele ott található
A vajdasági újságírókat elvarázsolta a Balti-tenger partja
Igyekeztünk minél többet megtudni
Naplemente
A 2000-es népszámlálás alkalmával az észtek csak egy hajszálnyival alkottak többséget Tallinban. Orosz szót sem az utcán, sem a boltokban nem hallottunk. Az idős balalajkás mellett sem állt meg senki, rajtunk kívül
Csoportunk az észt parlament bejáratánál
