Reggeli barátkozás
December derekán a rádió reggeli műsorát hallgatva lettem figyelmes az interjúra, amelyben egy fiatalember beszámolt tervéről, hogy oromparti tanyáján téli lovastábort tartana gyerekek, fiatalok számára. Úgy alakult, hogy a táborra most még nem került sor, de néhányan, a jövendőbeli táborok kulcsemberei nemrég egy hetet töltöttek az oromparti Gulyás-tanyán. Mi is meglátogattuk őket.
A lovastábor megálmodója Gulyás Csaba, négy éve lovagol, és két éve már tanítványa is van. Elmondta, hogy 2007 novemberében vásárolta a tanyát, azóta csinosítják, hiszen csaknem harminc évig nem lakta senki. Tavaly ősszel már benépesült a tanya és környéke, több mint négyszázan voltak kíváncsiak a távlovaglóversenyre, amelyen 19 lovas vett részt, de a köréje szervezett programok is sokakat idevonzottak.
– Szeretném ha a fiatalok meglátnák, hogy mennyire szép állat a ló. De a paraszti élet más vonatkozásait is megismertetném velük. A tábor célja az önfenntartás, megmutatni azt, ahogyan dédszüleink gazdálkodtak; ők maguk mindent megtermeltek és elkészítettek, amire csak szükségük volt. Szárnyasok, kecskék, lovak, disznók lesznek az ólakban a tanya körül, és a kemencék is felépültek. Szeretném, ha az ideérkező fiatalok úgy töltenének el egy hetet, mint ahogyan nyolcvan-száz évvel ezelőtt lehetett, mindezt sok lovaglással fűszerezve, de az állatok körüli munkákból is kivennék a részüket. Most a jövendőbeli tábor vezetői vannak itt, hogy személyesen is tapasztalják, hogyan funkcionál majd egy ilyen tábor. A padlásszobában húsz gyereket szeretnék elszállásolni, de hétvégi időtöltésre alkalmassá szeretném tenni a földszinti szobákat, azt hiszem, lenne rá érdeklődés.
Csúnya idő volt, kiengedett a föld fagya, olvadt a hó, hideg eső szitált, ennek ellenére az ott tartózkodó fiatalok kivezették az istállóból a lovakat, s a csutakolás, barátkozás, nyergelés után lovaglásra is sort kerítettünk a tanyához közeli tisztáson. Ezt követően már a jó meleg szobában beszélgettem Fáskerti Sárával, aki Szegedről érkezett a tanyavilágba, hogy szakmai tudásával gazdagítsa a téli felkészülést. Sára egy mezőgazdasági főiskola hallgatója, hat éve lovagol, az oklevél megszerzése után lótenyésztéssel, lóidomítással szeretne foglalkozni, ennek érdekében a ménesgazdaképző elvégzésére is szüksége lesz.
– Úgy vélem, hogy a szakszerű lovaglás az, amikor az ember figyel a lóra, lovaglói alakzatokat is megtanul. Fontos a helyes ülés elsajátítása. Az angol lovaglóstílussal barátkozunk. A fiatalok különböző falvakból érkeztek Vajdaság területéről, hozták a lovaikat, a lovaknak is, nekik is új ez a dolog. Futószáras lovaglással, ülésjavítással foglalkoztunk. Unalmasnak tűnhet körbe-körbe ügetni, viszont igen nagyfokú idomítása ez a lovaknak, és később terepen bármikor alkalmazható, ami már a lónak is, a lovasnak is felszabadulás. A pályalovaglás az összhang megteremtésére jó, érdemes megtanulni a lónak és a lovasnak is, de igen sok időt kell rá fordítani.
Közben megnéztük az őszi távlovaglási versenyről készült filmet, majd egy bácskossuthfalvi fiatalember és egy kishegyesi lány is megosztotta velünk élményeit.
Kósa Sándor állategészség-ügyi technikus Bácskossuthfalváról érkezett lovaival a táborba, a fiatalember is részt vett az őszi távlovagláson, és hetediknek ért célba. A szemerkélő esőben gyönyörű hétéves amerikai kancája hátára merészkedtek a gyerekeink és a barátnőm is, és amíg Kósa Sándor felügyelt a próbálkozókra, elmesélte, hogy náluk a lovak szinte családtagnak számítanak, ilyen időben nem is szokta kiengedni őket.
– Nekem mindig is álmom volt ez az életforma, amelyet itt élünk. Máskor is már napokat töltöttem a tanyán, sokszor azt sem tudjuk, hogy hány óra van, de nem is számít. Nincs rohangálás, a természet ritmusa határozza meg a napokat. Különben áram van, ha szükséges, rádió, számítógép, internet is a rendelkezésünkre áll. A felnövő nemzedéknek szeretnénk a választás lehetőségét felkínálni, megmutatni, hogy így is lehet élni.
A tábor legfiatalabb és leglelkesebb tagja a kishegyesi Cékus Lenke, a lovak nagy rajongója.
– Nekünk is vannak lovaink, minden reggel el kell látni őket, jártatni, foglalkozni kell velük. Nem szeretnék városban élni, a televíziót, internetet, mobiltelefont nem tartom annyira fontosnak, igaz, hogy mindig nálam van a mobilom, de csak segélyhívásra. Meg tudok lenni mindezek nélkül, viszont nagyon szeretem az állatokat. Állatorvosnak készülök. A lovam lesántult, így ló nélkül érkeztem. Első nap mosogattunk, főztünk, takarítottunk, megtetszett ez is, meg persze a lovaglás. Az oktató is nagyon jó. Ha lesz lovastábor, szívesen vállalok bármilyen munkát, főleg lovakkal dolgoznék, a csutakolás, az etetés nem idegen számomra, de a kezdőkkel is foglalkoznék. Tegnap vizet forraltam a kakashoz, hagymát vágtam a pörkölthöz, amit közösen készítettünk el, reggel még itt kapirgált az udvaron, végül nagyon finom lett. Most várom apukámat, hozza a közben felépült lovamat meg a ruháimat, mert nem gondoltam, hogy több napig fogok maradni – mesélte a nyolcadikos diáklány.
Mint már említettem, csúnya időben érkeztünk Orompartra, felengedett a fagyos föld, olvadt a hó, hideg eső szitált, s nem voltunk az „alkalomhoz illően” öltözve, de mindezek ellenére a téli szünidő legszebb napja volt ez a nap, a latyakos sárban lovagolva.
Itt mindenki szereti a lovakat
A lányok, természetesen, először a kiscsikóval ismerkedtek meg
Kósa Sándor és Alidar
Lenke ismeri a lovak nyelvét
A szomorú, hideg idő ellenére kilovagoltunk
A haladó lovasok gyakorlása
Háttérben a Gulyás-tanya
Háttérben a Gulyás-tanya
A kezdő lépések
Gulyás Csaba álma, hogy a gyerekek is megismerjék a tanyasi életet
