A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ táncműhelye a múlt évben is kimagasló eredményeket és sikereket ért el a magyar néptánchagyomány ápolásában és annak színpadra állításában. Ennek eredményeként a Kodály központ képviselte Vajdaságot a Kárpát-medence múlt évi legjobb tánccsoportjait és koreográfiáit felvonultató gálaműsorban Budapesten.
Fellépés előtti színpadbejárás a szentmihályi rezesbandával
Az idei szereplésnek az adott külön jelentőséget, hogy a Kisimre Árpád és Savelin László vezetésével működő Cirkalom tánccsoport hazai táncanyaggal, saját koreográfiával lépett fel, hagyományőrző zenészekkel. A vajdasági lányok doroszlói viselete szemet gyönyörködtető volt. A Doroszlai nagykocsmában elnevezésű koreográfia Kisimre Árpád és Kisimre Szerda Anna elképzelése alapján valósult meg.
A hajfonatok elkészítésével kezdődik a beöltözés
– Nagyon régóta készül ez a produkció, nemcsak a koreográfia, hanem a viseletek is. Már 2002-ben láttuk, hogy nincs egy vajdasági táncegyüttesnek sem hazai táncanyagból készült koreográfiája. A dél-alföldit szoktuk a magunkénak tudni, viszont azok a gyűjtések sem vajdaságiak, hanem a Szeged környéki falvak táncanyaga. Hova fordulhattunk volna, mint a hagyományőrző falvak táncaihoz. Nagyon sok választási lehetőségük nincs a vajdasági magyar táncegyütteseknek, hiszen csak Doroszlón, Gomboson, Bácskertesen és az al-dunai székely falvakban él valamennyire a néptánc hagyománya. Doroszlóra több okból esett a választásunk: ismerjük Raj Rozáliát és Nagy Istvánt, a Vajdasági Magyar Folklórközpont vezetőit, akik foglalkoztak doroszlói viselettel, gyűjtöttek is táncanyagot. Rózsa doroszlói, tehát személyes tapasztalata van azzal kapcsolatban, hogyan öltöztek, hogyan jártak táncra még néhány évtizeddel ezelőtt is a fiatalok – mesélte utunk során Árpád, és elmondta azt is, hogy a VMF rendelkezésükre bocsátott gyűjtéséről, egy doroszlói lánytól, Lovász Esztertől is tanulták a lépéseket, de a Táncművészeti Főiskolán a diplomamunkájukban a doroszlói táncokkal foglalkoztak.
Farsangi mulatság a „Pesti Broadway”-n
– Mi is jártunk gyűjteni, a mi tapasztalataink alapján is készült ez a koreográfia. Az idős nénik elmesélték, hogyan nézett ki egy táncmulatság, mit csináltak, hogyan viselkedtek a bálban, hogy fogta, hogy sedergette őket a fiú, összeálltak-e körökbe, hogy haladtak a teremben, milyen volt a teremben a mozgás, mit csináltak akkor, amikor éppen szünetelt a zenekar, hogyan kapcsolódott be a zenekar a táncba, milyen volt a táncrend.
– Azt is fontos volt eldönteni, hogy milyen táncalkalmat fogunk feldolgozni, hogy szüreti mulatság lesz vagy pünkösdi, vagy csak egy egyszerű táncalkalom a nagykocsmában, ahova a parasztok jártak mulatni, mindezt azért, mert annak függvényében készültek el a viseletek.
A tánc mellett a viseleti darabok elkészítése, beszerzése is külön figyelemmel történt – tudtuk meg Annától.
– A viseletek összeállítását Raj Rozáliára bíztuk, ő ennek a szakértője. A slingelt alsószoknyáinkat több településen varrták, olyan asszonyok, akik szépen tudnak slingelni. Mindenkinek két ünnepi, keményített alsószoknyája, péntője van, amit legalább hat szélből varrnak. Már ezek nagy értéket képviselnek. Minden lánynak a blúza, inge, tüledállója kézzel lett kihímezve, a nyakunk körül szintén slingelt nyakpánt, vagy ahogyan a doroszlóiak mondják, a smizli.
A lányok szoknyája is olyan anyagból készült, amit táncra hordtak, van, amelyiket éppen Doroszlóról vásároltunk, másokat készíttettünk. Elmondhatjuk, hogy minden viseleti darab, ami rajtunk van, eredetinek számít, mert nem stilizált viseletdarabokról van szó, hanem eredetiekről. A menyecskék fityulát, a lányok pántlikát hordanak. Koszorúba van fonva a hajunk, amibe szalagot fonunk. Mindenkinek a nyakában arany, ezüst és piros gyöngy van, ezenkívül hátul is van egy szalagunk, a lóggó.
Egy szép pár a tizenkettőből
A színpompás viselet, az autentikus zene és tánc az Operettszínház közönségére is nagy hatással volt, egyedüli határon túli meghívottként külön figyelem kísérte a topolyai táncosokat mind a műsorban, mind a farsangi kirakodóvásáron sorra kerülő farsang farki közös táncon a színházépület előtt, a „Pesti Broadway”-on.
Az Operettszínház színpadán. A topolyai Cirkalom hatodszor a Néptáncantológián
A nem hivatásos néptáncosok legreprezentatívabb szemléjén székesfehérvári, kecskeméti, salgótarjáni, budapesti, gödöllői, debreceni, nyíregyházi, szentendrei és jászberényi néptáncosok léptek fel, a műsort Diószegi László, a Martin György Néptáncszövetség elnöke rendezte.
A Cirkalom baráti kapcsolatokat ápol a fővárosi Bem táncegyüttessel, és a kimerítő program végén – hiszen kétszer adták elő a színpadon, és egyszer az utcán –, budapesti barátaik látták vendégül a topolyai táncosokat, és az esti mulatságon természetesen mind az ő zenészeik, mind a vajdasági rezesbanda kitett magáért.
A topolyai lányok ünnepi doroszlói viseletben, fellépés előtt
