2024. július 17., szerda

A felolvasástól az interpretációig

Hat továbbjutó képviseli a Vajdaságot a Szép Magyar Beszéd felolvasási verseny győri országos döntőjében
Pistyák István Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor megzenésített verseit adta elő

,,Nem mondhatunk le a könyvről. Nem mondhatunk le a jó könyvről, mert nem mondhatunk le önmagunkról, a nemzet jövőjéről. Mindezt azzal a megszenvedett személyes tapasztalattal mondom, amely csaknem öt évtizede köt a könyvhöz, írott beszédhez.

Mert a leírt szó: néma beszéd” – hangzottak el Gál Sándornak az Írott beszéd című esszéjében megfogalmazott, az elmúlt hétvégén Topolyán, a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd felolvasási verseny vajdasági döntőjén topolyai, szabadkai, zentai, óbecsei és adai középiskolások által tolmácsolt gondolatai. Jót s jól! Ebben áll a nagy titok! – fogalmazott Kazinczy Ferenc. Az idén tizenhét vajdasági középiskolás fiatal tett kísérletet arra, hogy a nyelvújítóról elnevezett versenyen megfejtse édes anyanyelvünk szépségének és helyes használatának titkát. Annak reményében, hogy tapasztalatait később, április 15-étől 18-áig a Győrött 45. alkalommal szervezendő országos versenyen is kamatoztathassa.

– 1990-től a felvidéki középiskolások mellett a versenyen évről évre már Vajdaságot, Kárpátalját és Erdélyt is összesen 20-25 tehetséges tanuló képviselheti. Ők külön kategóriában mérettettnek meg. Közülük évente öten nyernek Kazinczy-érmet. Meggyőződésem, hogy a nyelvhasználati és a nyelvművelő versenyeken az országhatár nem jelentkezhet kirekesztő elemként, akadályként. A határon túli Kazinczy-versenyek döntőit figyelemmel kísérve leszögezhetem, hogy egyre magasabb színvonalúak. Nem lehet az anyaországi és az azon túl szervezett versenyek között különbséget tenni – nyilatkozta lapunknak öt évvel ezelőtt Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium igazgatója, Kazinczy-díjas szervező.

A Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület topolyai tagozata és a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ szervezésében immár tizedik alkalommal – ugyanazon a helyszínen és szervezésben – megrendezett Szép magyar beszéd verseny vajdasági döntőjén Németh Tibor az idén is a verseny zsűrijében látta el feladatait. Ezúttal is ő ismertette a jelenlévőknek a felolvasási verseny történetét, feltételeit, lebonyolítási módját. Az eredményhirdetés utáni percekben lapunknak adott nyilatkozatában utalt a korábban általa közölt tartalmakra, továbbá kiemelte a mozgalommá formálódott Kazinczy-verseny életében Péchy Blanka személyének és ötven évvel ezelőtt létrehozott alapítványának meghatározó szerepét.

A Topolyán megrendezett vajdasági döntőn, egy szabadon választott nyelvművelő, esszészerű szöveg felolvasásával és a helyszínen kapott hasonló szöveg tolmácsolásával Simonyi Lilinek, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium negyedikes tanulójának sikerült legeredményesebben szerepelnie. Kokrehel Tamás, a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola negyedikes gimnazistája és Ejzler Evila, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium végzőse is bizonyította tehetségét a zsűri előtt. Negyedik és ötödik kiemeltként a szabadkai Bosa Miličević Közgazdasági Középiskola harmadikos tanulója, Korom Balázs és Csáki Edina, a topolyai gimnázium és közgazdasági középiskola elsőse is a továbbjutók közé került. Rajtuk kívül a Kodály Zoltán MMK-t képviselő Juhász Krisztina, a topolyai gimnázium érettségi előtt álló tanulója is lehetőséget kapott, hogy részt vegyen az országos szintű megmérettetésen. A fellépők teljesítményét Németh Tiboron kívül dr. Láncz Irén egyetemi tanár, nyelvész; a Győrből érkezett Karsai Klára Kazinczy-díjas, nyugalmazott magyartanár; Fehér Márta, a szabadkai Pannon RTVmunkatársa és Molnár-Gábor Ildikó Babits-díjas magyartanár összetételű zsűri értékelte. A bírálóbizottság elnökeként felszólaló dr. Láncz Irén, továbbá Karsai Klára az értelemmel, a szeretettel történő olvasást, a szöveg logikai felépítésének felismerését, a pontos artikulációt, az írásjelek átértékelésének, a szupraszegmentális tényezők mindegyikére való odafigyelésnek, többek között a helyes hangsúly, hanglejtés, hangerő, tempó alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. Örömmel, elégedettséggel nyugtázták: folyamatosan fejlődik a verseny. A megmérettetésen ezúttal a felolvasás szintjét meghaladva az értő-értető tolmácsolás volt a legjellemzőbb a versenyzőkre. Közülük néhányan magas szintű teljesítményt nyújtottak, az interpretáció szintjén olvastak.

A versengést megelőző percekben a vajdasági döntő szervezőinek nevében Vass Borsodi Borbála, őt követően pedig Nagy Ottó, Topolya polgármester-helyettese szóban, a Kodály Zoltán MMK szakosztályainak egykori és jelenlegi tagjai: Pistyák István, Csernai Adrien, Szatmári Csilla, Móricz Ildikó és Farkas Karina pedig szöveges, énekes és zenés összeállítással köszöntötték a megjelenteket.

Szatmári Csilla Urbán János költeményét szavalta
Móricz Ildikó és Farkas Karina népdalcsokrot nyújtott át a közönségnek
Vass Borsodi Borbála tíz évig szervezte a Szép magyar beszéd felolvasási verseny vajdasági döntőjét. Jövőre koordinátorként működik majd közre. A főszervező Kisimre Szerda Anna, a Kodály művészeti vezetője lesz
Nagy Ottó, Topolya polgármester-helyettese köszönti az egybegyűlteket
Németh Tibor ismerteti a versenyfeltételeket
Legeredményesebben Simonyi Lili szerepelt
A kötelező szöveg felolvasására való felkészülés perceiben
Értékelésre várva
A résztvevők mindegyike emléklapot és jutalomkönyvet kapott
Simonyi Lili fogadja a zsűri gratulációját
A továbbjutók közül néhányan a jutalomkönyveikkel ismerkednek
A hat továbbjutó