2024. november 24., vasárnap

Élcsoportba kerülünk

Négy év múlva Szerbia a világon ötödik lesz a munkanélküliek számát tekintve
Fiatal munkakeresők egy újvidéki állásbörzén (Fotó: Dávid Csilla) Aligha lehet vigasz számunkra, hogy a nálunk jóval fejlettebb országokban is egyre nagyobb a munkanélküliség, hiszen mindenkinek a saját terhe a legnehezebb. A honi statisztikai kimutatások szerint jelenleg (jóval) több mint 20 százalékos Szerbiában a (hivatalos) munkanélküliség. A köznapi élet tapasztalatai alapján azonban okkal kockáztatjuk meg, hogy ez a szám meghaladja a harminc, vagy ennél is magasabb munkanélküliségi rátát.

Velünk ellentétben, Macedóniában elismerik, hogy a munkaképes lakosságnak csaknem egyharmada szeretne munkahelyhez jutni. Ezzel a százalékkal ők „verhetetlenek” a nyugat-balkáni térségben, habár Bosznia a maga 27,6 százalékával ezen a téren komoly konkurenciát jelent.

Ez a jelen, de mi várható az elkövetkező esztendőkben? Ez annál is inkább lényeges, mert a gazdasági visszaesés következtében egyre növekedő munkanélküliség jószerivel rákényszeríti a fiatalokat, elsősorban a képzett, vagy máshol keresett szakmával rendelkező fiatalokat, hogy nyakukba vegyék a világot és – fittyet hányva a hazafias szólamokra – máshol keressenek megélhetési lehetőséget.

Nos, a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek meglátása szerint már belátható időn belül lassú, de kitartó fejlődés várható. Felélénkül a gazdaság, új munkahelyek nyílnak, s a munkanélküliség is csökkenni fog. Az előrejelzések szerint négy év múlva Szerbiában 16,7 százalékra csökken a munkanélküliek száma, de ezzel az „eredménnyel” is a világ 102 országa között az élcsoportba tartozó helyünk lesz. A negatív listán előttünk csak Macedónia, Bosznia-Hercegovina, a Dél-afrikai Köztársaság és Görögország foglal helyet, míg közvetlenül mögöttünk kap helyet Grúzia, Spanyolország és Irán.

Jogosnak tűnik a kérdés, hogy mire alapozza jóslatait a Nemzetközi Valutaalap?

A nyilvánvaló támpontot elsősorban az iparban és a kis- és középvállalkozásokban kell keresni. Szerbiában ugyanis igen kevesen dolgoznak a gazdaság említett ágában. Az iparban foglalkoztatottak száma jelenleg az 1961-es(!) szinten van. Emellett a négy évvel ezelőtt kitört gazdasági válságot nem csak a kisvállalkozók sínylették meg: ennek következtében 238000 ember maradt munka nélkül. Emellett még ma is hozzávetőleg 22000 olyan vállalkozás van, amelyet, a hatályos törvény értelmében, azonnal fel kellene számolni, mivel folyószámláját több mint egy évvel ezelőtt zárolták. Amennyiben sor kerül a felszámolásukra, újabb 140000 dolgozó számíthat arra, hogy kenyérkereseti lehetőség nélkül marad.

A megoldás, elméletileg, meglehetősen egyszerű és kézenfekvő. Csak újabb beruházásokkal, vagyis a gazdaság élénkítésével lehetne orvosolni a munkanélküliség problémáját. A nemzetközi pénzintézmény előrejelzése szerint, amennyiben belátható időn belül megszűnik, vagy legalábbis enyhül a válság, a jelenleg több ezer milliárd dollárban mérhető elfekvő tőke – úgymond – forgalomba kerül, jut(hat) belőle Szerbiának is, és ebben az esetben akár 16 százalék alá csökkenhet a munkanélküliségi ráta.

Ennek ellenére világszínvonalon továbbra is az első öt között lesz a helyünk.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás