Van idő egy kis beszélgetésre (Dávid Csilla fotói) Nagybecskerek és Nagykikinda között igen széles és viszonylag jó út várja az arra utazót. Basahíd után a főúttól kissé távolabb bújik meg nagykikindai község legkisebb faluja. A falu méreteit tekintve határozottan kicsi, itt az élet lassan folyik a medrében, nincs sietség, végtelen nyugalom árad az októberi levegőben. Ez Töröktopolya.
Tóth OttíliaSE MUNKA, SE FIATALOKTóth Ottília, a helyi közösség elnöke szívesen fogadja a látogatókat, segítőkész. A faluban őhozzá fordul, akinek valami gondja-baja van. A kevesebb mint 800 lelket számláló falu lakosságának folyamatosan apad a száma, mert a fiatalok a nagyvárosokban keresik a megélhetést – közli az elnök asszony a nem túl rózsás helyzetet. Néhány héttel ezelőtt egy csoport például Oroszországba ment dolgozni. Hogy mennyire csökken a lakosság száma, jól példázza, hogy évente 15-16 halott van, és csak 2-3 gyerek születik. Nincs munka, és ami szintén gond, hogy az elmúlt 20 év alatt Nagykikinda község is elszegényedett. Az ipar és a mezőgazdaság nemigen fejlődött, ezért a fiatalok a nagyobb városokba mennek, ahonnan már nem térnek vissza. Viszont akad ellenpélda is, a bátrabbak összefognak és közösen kibérelik az állami földeket, így módjukban áll támogatást kérni az országtól, és új mezőgazdasági gépeket is vásárolhatnak az eredményesebb munkavégzés céljából. Mintegy 4 ezer hektár föld van állami kézben, a többi 700 hektár pedig magántulajdonban. A lakosság hetven százaléka a közelmúltig az állami mezőgazdasági birtokokon dolgozott, később bekövetkezett a magánosítás, és a munkahelyek nagy része odaveszett. Mostanra az emberek az egy-két hold földecskéjüket művelve próbálnak megélni. Sajnos egyre növekszik a szociális segélyek iránti kérelmek száma.
Molnár KatalinMolnár Katalin, a Testvériség-Egység általános iskola igazgatója elmondta, hogy sajnos évről évre kevesebb az elsős, az idén öten iratkoztak be. Egyébként összesen 39 tanulója van az iskolának, de 20 évvel ezelőtt, amikor Katalin kezdett tanítani, még 118 diák járt ide. Az iskola körüli teendőket nagyrészt maguk végzik, például a tanárok meszelnek. Az oktatás összevont tagozatokban történik, szerb nyelven, a magyart fakultatívan tanulják. A lakosok fele-fele arányban szerbek és magyarok, s nem ritka a vegyes házasság sem. Mivel a környéken Kisoroszt leszámítva nincs nagyobb lélekszámú magyar település, ezért a szerb nyelv használata van túlsúlyban. Ottília meséli, hogy ő az óvodától az egyetemig szerb nyelven végezte tanulmányait, és úgy nevelték, ha egy szerb anyanyelvű is van a társaságban, akkor államnyelven folytassa a társalgást. A kislánya magyar nyelven tanul, de alig talált még két szülőt, hogy ők is anyanyelvükön taníttassák a gyereküket az iskolában.
Az egyetlen buszmegálló a falubanAMIT LEHET, AZT MEGTESZIKAz elmúlt időszakban a legnagyobb befektetések 2006-tól 2008-ig valósultak meg. Új burkolatot kaptak az utcák, és jelentősebb támogatások érkeztek az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID). Az amerikai szervezet segített felújítani az iskolát, az orvosi rendelőt, a piacteret és a helyi közösség épületét. Az orvosi rendelő munkanapokon négy órát tart nyitva, Kisoroszról jön mindig az ügyeletes doktornő. A felújított épületben ifjúsági klub is van, itt beszélgetnek, társalognak, ezenkívül számítógépes terem áll a fiatalok rendelkezésére. Évente két-három, a régi szép időket idéző munkaakciókat szerveznek a fiatalokkal karöltve, takarítják a falut, vagy kibetonoznak valamit. A kétezres évek elején elterjedt a számítógép-használat a faluban, így azóta a fiatalabb korosztály eltávolodott a közösségi élettől, ezen próbálnak most változtatni. Tettek egy nagy lépést, az idei legnagyobb beruházás keretében hárommillió dinárt fordítottak a futballpálya füvesítésére és rendezésére. A művelődési életet nem sikerült tartósan működtetni, tánccsoportot indítottak, kezdetben nagy volt az érdeklődés, de később a tagok nem jöttek a próbákra. Töröktopolya környéke vadállományban gazdag terület, de a falunak nincs bejegyzett vadászegyesülete.
A falu ékessége, a Nagyboldogasszony-templomA vadászturizmusban nagy lehetőségek rejlenek, valamikor a jobb időkben jártak ide Olaszországból, Boszniából és más országokból, de mára ez teljesen megszűnt. Van egy csatorna a falu határában, amelyet a cukorgyár ásatott ki még a hetvenes években, gazdag halakban, csak nincs, aki horgásszon. A falunak egy határőre van, de ő egymaga nem tudja megakadályozni a lopást. Egyik éjjel egy egész hektár napraforgót elloptak. Töröktopolyán nincs múzeum, viszont Ács Pálnak van egy érdekes, régi tárgyakból és használati eszközökből álló gyűjteménye. Ács úr szívesen bemutatja a garázs melletti fészerben felhalmozott kincsét. Egy Magyar Szó is előkerül 1947-ből, de van itt ma már elképzelhetetlennek tűnő kerékpár-igazolvány, vajköpülő, magyar királyságbeli könyvek, vasalók, lámpák. ’61-ben és ’62-ben Ács ENSZ-békefenntartó volt a Sínai-félszigeten, és erre ma is büszkén emlékezik vissza.
Az alsós diákokA Nagyboldogasszony-templom a falu ékessége, a kilencvenes évek elején újították fel belülről. Igazi léleküdítő, békés hely, vasárnaponként az óbecsei plébános tart itt misét. A falu tervei között szerepel az utcák burkolatának további felújítása, a szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítése, ezenkívül a központban lévő buszmegállónál a platánfákat is ki kellene vágni. Nagykikinda községtől évente 2 600 000 dinárt kapnak a nagyobb beruházásokra, s ők döntik el, hogy az összeget mire fordítják. A faluelnök szerint 10–20 millió dinárra lenne szükség.
Ács Pál egy ’47-ben megjelent Magyar Szóval
