Három táncegyüttes vállalta a megmérettetést az V. Vajdasági Magyar Kamara-néptáncfesztiválon, a Silladrin, melyet kétévente, hagyományosan Pancsován rendeznek meg.
A bukovinai székelyek szabályozatlan szerkezetű, tánckezdő férfi szólótáncával, ill. forgós páros táncával, a silladrival szombaton este a horgosi Gubanc, a kishegyesi Rizgetős és az újvidéki Csűrdöngölő mutatkozott be. A zsűri, valamint a fellépők értékelése szerint is a három különféle tájegység táncával bemutatkozott kiscsoportok közül a kishegyesiek bizonyultak a legjobbaknak, a rendezvényen ugyanis rendre két díjat osztanak ki, egyet a zsűri ítél oda, és ehhez szimbolikus pénzjutalom is jár, a másikról pedig a fellépő táncosok szavazata dönt.
A rendezvény 2004-ben indult útjára, a Vajdasági Magyar Folklórközpont indítványozására. A központ szakmai támogatásával négy ízben sikeresen megszervezték, az idén azonban a helybeli szervezők, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai magukra maradtak. Rancz Emilnek, az egyesület fiatal elnökének meglátása szerint talán céltalannak, értelmetlennek ítélték meg a rendezvény folytatását, a helybeliek számára viszont sokat jelent, a szívükhöz nőtt. Bukovinai gyökereik továbbéltetését jelenti, a magyar kultúrával való kapcsolattartást, de kétévente meghozza a közösséghez való tartozás örömét is. Emellett is kár lenne a jó úton haladó pancsovai hagyományteremtést megszakítani, mivel Vajdaságban valóban kevés szakmai jellegű népzenei megmérettetésre nyílik alkalom, még ritkábban találkozhat a tömb a szórvánnyal a szórványban, miáltal nagyfokú erkölcsi támogatásáról biztosíthatja.
– Ez a tánc, ez az ének, ezek a mozdulatok kötnek össze bennünket – összegezte véleményét a produkciókról Vörös Árpád, a felvidéki származású, budapesti néptáncos és néptáncoktató. A szakembert immár harmadik alkalommal kérték fel zsűrizésre, és megtiszteltetésként vállalta is a feladatot.
A résztvevők egyperces néma felállással adóztak a nemrégiben elhunyt Szöllősy Vágó László emléke előtt. Laci bácsi szellemi hagyatéka, üzenete, a „sohasem szabad abbahagyni” gondolat vezérelte Micsik Béla törökbecsei népzenészt és hitoktatót is arra, hogy a horgosiak kíséretében, tekerőlantjával gazdagítsa a Silladri idei felhozatalát. Az Alföld középső és déli részére jellemző hangszer megszólalt a táncházi mulatsággal záruló rendezvény során is, mely ha táncra túlzottan nem is bírta a résztvevőket, de egy kellemes társalgásra mindenképp. Már csak ezért is megérte. Az eseményről a jövő héten bővebben, képben és szóban beszámolunk.
