A kamenicai parkban május elsején minden „jobb hely” foglalt, egymás hegyén-hátán sorakoznak az üdülők csoportjai, mindenki más zenét bömböltet, megpörkölt csevapcsicsától bűzlik a park, és mindenki ünnepel. Nyugaton, ahol a munkások alig tudnak megélni kis fizetésükből, bezzeg nem ünnepelnek ilyen gondtalanul, ők ilyentájt sztrájkolnak, jobb munkafeltételeket és nagyobb fizetést követelnek évről évre. Ott erről szól a május 1.
Az újvidékiek egyik kedvelt kirándulóhelyén, a kamenicai parkban az idén az ünnep ködbe veszett. Az új hídon gyalogolva, a strand fölé érve hiába bámészkodtam, sehol egy embert nem láttam, habár előre bejelentették, az ünnepek alatt ingyenes lesz a belépő.
Ahogyan lassan átértem a kamenicai oldalra, megcsapott a rostélyos szaga, tüzet, embereket azonban sehol sem láttam, csak amikor leértem a hídról. Az esős időben néhány találékony fiatal a híd alatt vert sátortábort, itt gyújtottak tüzet. A parkba bokáig érő sáros út vezetett, emberekkel nem találkoztam, a legkedveltebb helyeken azért volt egy-két sátor, de itt is csak fiatalokat láttam.
Záróra kora délelőtt
A park őrei kimondottan elégedettek voltak az idei „fölhozatallal”, a munkásosztályt elriasztotta az eső, a fiatalokkal viszont semmi gond, betartották a meglehetősen szigorú szabályokat, rendesen viselkedtek. Elpanaszolták, hogy hétköznap sokkal több a dolguk. A napokban például este egy autógumikkal megrakott csónak kötött ki a park partján, itt akartak máglyát rakni. Az erdőirtókkal is állandó harcot folytatnak, pár napja valaki a délutáni órákban leparkolt a park mellett, előszedte motorfűrészét, és „nekiment” a fáknak. Amikor meglátta az őröket, szökni próbált, a fa azonban nem engedte el a fűrész láncát, így rendőri kézen kötött ki.
Sétám közben a parkban a kamenicai önkéntes tűzoltóbrigád elnökével is összefutottam, ő minden évben résen van, ha kell rögtön oltanak, az idén azonban erről más gondoskodott.
A rusnya időjárás azért nem húzta át a majálisozni vágyó grbavicaiak tervét, ebben a városrészben a teraszok füstbe borultak, voltak olyanok, akik a garázsban sütötték a húst, mindenki elégedettnek tűnt, még a fölfüstölt szomszédok is.
