2024. november 23., szombat

Sörjellegű fesztivál a borvidéken

Hangulatképek a Tokaj-rakamazi Hegyalja Fesztiválról
Azt a magyar rézangyalát! (Kószó Attila felvételei) Zenei fesztivál Északkelet-Magyarországon, Tokajon, a Tisza partján. Akinek hozzám hasonlóan a budapesti Sziget az ilyen jellegű rendezvények esetében az etalon, barátkoznia kellett egy ideig a gondolattal. De csak addig, amíg meg nem érkeztünk a „tetthelyre”. Nagy nevek a színpadokon, igényes kulturális kísérőrendezvények beszélgetős műsorokkal, színházi előadásokkal, festői környezetben, ám jóval „lazább” hangulatban, mint a fentebb említett Nagy Testvér esetében.

Sátorváros

A biztonsági emberek kevésbé „izomagyúak”, nem túrják a táskákat, az ember nyugodtan beviheti a városban vásárolt elemózsiát, ami lényegesen olcsóbb, mint a fesztivál területén, nem hömpölyög százezres tömeg, csupán ennek a tizede, és mégis.

Hideg a sör?

Egy fesztivál nem attól – vagy nem csak attól – jó, hogy a színpadokon milyen sztárok „haknizzák” el műsorukat, hanem attól az illattól, attól a hangulattól, ami a levegőben érezhető, és amit nem lehet átadni, hanem át kell élni. Amikor napközben nem teszel mást, csak leülsz Tokaj főutcáján egy padra és nézelődsz. Fesztiválidőben ez ingyen színház. Láthatsz cigit, italt kunyeráló szakadt punkokat, civakodó kamasz szerelmespárokat, egyensúlyproblémák miatt a sövénybe behajtó és a járdán landoló biciklistát.

Üvöltsön mindenki!

A több ezer ember elárasztja a város utcáit, az esti órákban a keskeny kanyargó, emelkedőkkel tarkított kis utcákon, a két oldalon sorjázó borospincék, kocsmák és a hosszabbított nyitva tartással dolgozó vegyesboltok mellett a járdán csoportokban ülnek a fiatalok, akikből az üvegek kiürülésével nagyjából egyenes arányban tör elő a „vadállat”. Az utcákon több tíz rendőr ügyel a rendre. Nem lép oda, nem igazoltat, nem csitít, csak van. Szükség esetén fényképezkedik a fesztiválozók némelyikével, hiszen jó poén ilyen képet hazavinni.

J aj, úgy élvezem én a strandot!



A városka, borvidékről lévén szó, hozzászokhatott, hogy az ide látogatók előbb-utóbb az alkoholos befolyásoltság állapotába kerülnek, ráadásul ez volt a 12. ilyen fesztivál. A helyiek – akiknek a fesztivál idején is a hétköznapjaik peregnek – sztoikus nyugalommal viselik a felbolydulást. A kocsmákban az elhelyezett zenegépekből a „metálarcok” tízszer-tizenkétszer is ugyanazt a Zámbó Jimmy- vagy Lady Gaga-számot indítják, és mindenki együtt őrjöng. Egy négy fős társaság a körforgalomban az elhaladó autóknak integet. Órákon át. Mint később kiderül, elhatározták, hogy addig állnak ott, amíg 666 autó el nem halad.
A színpadokon fellépő zenészek – nem ritkán kifakult sztárok – vegyes képet adnak. Van, aki lezavarja a – jó magyaros kifejezéssel élve – „tezgáját”, elüvölti magát, hogy Hello, Hungary, esetleg Köszönöm szépen, van, aki odateszi magát és fergeteges hangulatot gerjeszt, a sértődöttebbek célzásokat tesznek azokra, akik a másik színpadon fellépő konkurens zenekart választották, van, aki nem is szól a közönséghez, van, aki énekelteti őket, a harmadik sörrel-borral öntözi a híveket. Levegőbe repülnek a dobverők, aki ügyes, hazaviheti ereklyeként.

Látlak benneteket

Az egyik legnagyobb magyarországi borpincészet, a Tokaji Kereskedőház Zrt. igazgatója fogalmazott úgy, hogy kihívás volt számukra egy alapvetően sörjellegű fesztivált támogatni, amelynek alapvetően fő mozgatója is egy sörgyár. Ennek ellenére Slayer és Scooter, punk és diszkó, sör és bor remekül megfért egymás mellett.

A Képes Ifi munkatársai fáradhatatlanul népszerűsítették a lapot

Összesen 666 elhaladó járműnek integettek

A tokaji az egyik legnagyobb magyar pincészet

Frissítő

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás