Versenyeztek a betyárok, csattogtak az ostorok

A minap negyedik alkalommal került sor Hajdújáráson, a Szúnyogcsárdában a Rózsa Sándor Fesztiválra. A rendezvény a hagyományőrzésről, a közösségépítésről, a baráti kapcsolatok ápolásáról szól és együttműködésben zajlik Ásotthalommal. Összekötő szerepét Sövény Rudolf, a hajdújárási fesztivált szervező Rózsa Sándor Civil Szervezet elnöke is hangsúlyozta.

Akárcsak tavaly, idén is a kétnapos ásotthalmi fesztivált követte a hajdújárási, ahol gazdag, sokrétű program várta a látogatókat. A bevállalósabbak részt vehettek a betyárpróbán, amely során patkó- és gumicsizma-hajításban, valamint rúdtartásban mérkőzhettek meg. A legjobb minden évben egy betyársághoz kötődő díjat kap, ez idén egy suba volt, subatartóval együtt. Többen alkalomhoz illő öltözékben jelentek meg, és azt is bemutatták, hogyan csattogtatják ostoraikat az igazi betyárok.

Az izgalmas versenyen és az ostorcsattogtatáson részt vett Nyírő Zsolt budapesti betyár is.

– Ez az ostor tíz éves, de látszik rajta, hogy a bőr széle már kerekre kopott – mutatta meg Nyírő Zsolt, akitől azt is megtudhattuk, hogy nem mindegy, hogyan használjuk az ostort.

– Nem lehet csak erőből nekilendülni, kell hozzá technika is, mert egyébként nagyon könnyű elszakítani. Az én nagyapám szentesi volt, ott szerettem meg a karikás ostort – hallottuk a betyártól, akit az öltözékről is kérdeztünk.

– Egyszerű összeállítani a betyáröltözéket, ugyanis annak idején a betyár gyakorlatilag összerabolta a ruháit. Tulajdonképpen bármit fel lehet venni, amit abban a korban hordtak. Ami a színeket illeti, a kék a hortobágyi csikósokat jellemezte, a fehéret is sokan szerették, a fekete viszont azért terjedt el, mert holdfényben eléggé rizikós volt rikító fehér ruhában csibészkedni. Manapság más a helyzet, a legjobb felkeresni a hagyományőrző ruhakészítőket, akik gyönyörű darabokat készítenek. Először jöttem át a menettel erre a fesztiválra, Ásotthalomra rendszeresen járok. Tartunk találkozókat Hortobágyon is, a következő nagyobb a Hídivásár lesz, utána pedig idényzáró betyártalálkozóra kerül sor Tiszafüreden a Patkós Csárdában – mondta a lapunknak Nyírő Zsolt.

A fesztivál látogatóit öt csónak várta, és ingyenes csónakázásra mehettek a Ludasi-tavon található Rózsa Sándor-szigetre. Aki megéhezett, az nyárson sült bárány, birka- és marhapörkölt, filézett halból készült halászlé vagy pljeszkavica közül választhatott. Birkafőzőverseny is volt, több mint húsz csapat nevezett be idén, így ínycsiklandó illatok lengték körül a fesztivál helyszínét. A látogatók emellett kézműves termékeket vásárolhattak, házi kecskesajtot és rétest is kóstolhattak.

Színpadi produkciókat is láthattunk, fellépett a Lifka Sándor ME, a noszai Hinga ME fiataljai pedig bemutatták a Greguss Zalán vezetésével készült Rózsa Sándor Ludaspusztán című előadást. Két kötet is megvásárolható volt, egyik Szücsi Frigyes a betyárvilág társadalomtörténetét bemutató Betyársors című könyve, a másik pedig Kubičković Ákos Betyárok, a Fekete csárda és a szabadságharc című kiadványa. Nem maradhatott ki a jó zene sem, erről a Szóljon hát a nóta és a Juhász Zenekar gondoskodott.

A Rózsa Sándor Fesztivál semmiképp sem utolsó sorban családi rendezvény, ahol a kisebbek is nagyon jót szórakozhattak. Idén kézműves foglalkozást tartottak a számunkra, amely során Szalai Eszterrel bohócokat csináltak, emellett kipróbálhatták az íjászatot, pónilovat simogathattak, de akár lovagolhattak is rajta.