A csodákért tenni kell

Vasárnap Magyarmajdányon folytatódott a Rábéval közösen megrendezett Helyi Közösségi Napok, amelynek az előző évekhez hasonlóan disznópörköltfőző-versennyel kezdődött. A kora délutáni órákban, a focipálya melletti gyepen, illetve a fák lombjaival oltalmazott hűvösben több mint negyven baráti társaság szorgoskodott a finomabbnál-finomabb falatok elkészítésén, közben pedig hűs italok társaságában jóízűen beszélgettek egymással. Ezután a pályán felállított színpad előtt helybéli, valamint környékbeli legények és hölgyek mérettettek meg egymással csizmadobásban, eszközfelismerésben, különleges talicska-, futó-, illetve asszonycipelő versenyben, sörivásban, lepényevésben, kenyérszeletelésben, limbó-táncban és végül kötélhúzásban. A Helyi közösség és a helybéli Vadvirágok Művelődési Egyesület által szervezett falunap alkalmából a helybéli és a környező településekről érkező művelődési csoportok is bemutatkoztak az alkalmi művelődési műsor keretében, amelynek elején elsőként dr Radovan Uverić, Törökkanizsa polgármestere, majd pedig Újhelyi Nándor, a Községi Képviselő-testület elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Újhelyi beszédében többek között kiemelte, hogy a kétkedők ellenére szükség van a Helyi Közösségi Napokra, hogy az itt élő emberek találkozzanak egymással, s egyben kihangsúlyozta, hogy a csodákban nemcsak hinni kell, hanem tenni is kell értük. A falunap keretében megrendezett kulturális műsort Ótott Róbert mezőgazdasági titkárhelyettes nyitotta meg. A pergő néptáncokat, szavalatokat követően Pánczél Klaudia és Szerémi Dániel, a Budapesti Operettszínház művészei léptek fel, majd pedig Varga Miklós magyarországi énekes koncertjével ért véget az igen hangulatos vasárnapi falunapi program.

A vendégszeretéről messze földön híres Magyarmajdányt már az Árpád-korban számon tartották. Helyén a középkorban Oroszlámos, vagy mint eleinte nevezték Oroszlámos-monostora állt. Egykor Oroszlámos részeként említették, a település alapítója a Csanád nemzetségbeli Oroszlámos volt. 1337-ben a Csanád nemzetség tagjai, a Makófalviak és a Thelegdyek Oroszlámost kettéosztották egymás közt; a birtok úttól nyugatra eső fele a Makófalviaké, míg az attól keletre eső rész a Telegdieké lett, és ebből alakult ki később Magyarmajdány település. Itt és Rábén, a két legészakibb, színmagyar településen jelenleg mintegy 200-an élnek. Újhelyi Nándor napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy zsáktelepülésekről van szó, amelyekre ugyan közút vezet, de utána nincs semmi: az egyik oldalon a magyar, a másikon pedig a magyar országhatár található. A két településről már a múlt század hatvanas éveiben megkezdődött az elvándorlás, amikor is az itteniek Szabadkára, illetve a környező településekre költöztek el.

– Nagyon barátságos emberek élnek itt, akik mindent megtesznek azért, hogy ez a település szebb, jobb és minél élhetőbb legyen – jegyezte meg törökkanizsai képviselő-testület elnöke, s hozzáfűzte azt is, hogy mindkét településnek, de Törökkanizsának is rengeteget jelent majd a település és a magyarországi Kübekháza közötti határátkelőhely megnyitása. Miután ez megtörténik, ezek a zsáktelepülések nem lesznek elzárva a világtól, s gazdaságilag is, illetve az egész körzet nagyobb jelentőséggel bír majd. Magyarmajdány művelődési életét a Vadvirágok ME gondozza, amely 2010-ben abból a célból alakult, hogy ezt újjáélessze, s az elmúlt években rengeteget tettek azért, hogy a művelődés és az önazonosság megőrzésének a szempontját illetőleg a faluban olyan élet legyen, amilyet az itt élők megérdemelnek – ecsetelte Újhelyi, aki elmondta, hogy ezenkívül Hármashatár (Tromeđa) elnevezéssel több, mint nyolcvan éve egy focicsapat is tevékenykedik a településen, s ez a környéken olyan értelemben egyedülálló, hogy szinte csak magyarok a tagjai. Újhelyi szerint a Helyi közösség is komoly tevékenységet fejt ki annak érdekében, hogy a két település minél élhetőbb legyen.

– Törökkanizsa Önkormányzata a törvénnyel összhangban eszközöket hagy jóvá a Helyi közösség fenntartására és a különböző beruházásaira, de Magyarország kormányának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének a közbenjárásával falugazdásza, a CMH, a Magyar kormány és a VMSZ segítségével falugondnoka is van a két településnek, ami nagyon fontos, mert nagyon sok idős háztartás van, s Törökkanizsa is messze van – nyilatkozta a  Községi Képviselő-testület elnöke, aki hozzátette azt is, hogy így próbálják segíteni az itt élőket.