2024. november 24., vasárnap

Száz liba egy sorban

Libanapi kavalkád Tiszaszentmiklóson

Amennyiben kiváló töltött libamellet szeretnénk készíteni, a legendás Giti néni: A zsidó háziasszony könyve szerint a libamellről egyben le kell venni a bőrt, s ezután kell leszedni a csontokról a húst. Ezt megdaráljuk, majd összekeverjük két áztatott zsömlével, két tojással, 3 kanál zsírral, egy csipetnyi sóval, borssal, eldörzsölt fokhagymával és a zsírban kisütött, megdarált libamáj felével. Esetleg kis májzsírt is tehetünk bele, s az így kapott keveréket a mellcsontra téve lefedjük a bőrrel. Ezt követően a tepsibe kevés vizet öntünk, beletesszük a libamellet és zsírral locsolgatva megsütjük.

Készül a libasült (Fotó: Horváth Zsolt)

Készül a libasült (Fotó: Horváth Zsolt)

Vajon ki lesz a legjobb kopasztó? (Fotó: Horváth Zsolt)

Vajon ki lesz a legjobb kopasztó? (Fotó: Horváth Zsolt)

Még libatorta is volt (Fotó: Horváth Zsolt)

Még libatorta is volt (Fotó: Horváth Zsolt)

Nem tudni, hogy a vasárnap megrendezett III. Tiszaszentmiklósi Libanapon mennyien készítették így a töltött libamellet. Az idei össznépi kavalkádon ugyanis több mint negyven főzőcsapat szorgoskodott, hogy gasztronómiai remekműveikkel elnyerjék a szakmai zsűri tetszését, illetve hogy baráti társaságban eltöltsenek egy kellemes, őszi napsütés által bearanyozott napot. A résztvevők finomabbnál finomabb falatokat kóstolhattak az Észak-bánáti falu libaünnepén. A házigazdák ugyanis 500 adag ingyenes ebédet is szétosztottak. Aki korgó hassal ment haza, az egyedül csak saját magát okolhatta. A nap fő attrakciója az idén is a libatépés volt, de a vállalkozó kedvűek kézi kukoricamorzsolásra is benevezhettek, ezzel is ápolva őseink hagyományait. A zsűri tagjai a bográcsos és a sült ínyencfalatok mellett a csapatok által hozott pálinkákat, a télire eltett savanyúságot, az édes- és sós süteményeket, illetve a tortákat is bírálták. Az ítészeknek egyáltalán nem volt könnyű dolguk, mivel a torták készítői is alaposan kitettek magukért, szebbnél szebb és rendkívül ízletes tortákat készítettek. Ezenkívül a legnagyobb liba tulajdonosát is megjutalmazták. Az óvodások és az általános iskolások pedig a Száz liba egy sorban elnevezésű rajzpályázaton vettek részt, így a rendezvényen e verseny győzteseit is kihirdették. Az első Libanapot 2017-ben rendezték meg a Tiszaszentmiklósi Magyar Kultúrkör tagjai, akik a hagyományőrzés mellett a libatenyésztés fellendítésére is célként tekintettek. Reperger Miklós főszervező, helybéli libatenyésztő szerint az első rendezvény óta minimális előrelépés történt ez ügyben. Az idei évre hatszáz egyedre sikerült növelnie az állományát, viszont a faluban továbbra sincsenek libák, de nem adják fel a küzdelmet. Továbbra is arra törekednek, hogy fellendítsék ezt az ágazatot. A libák mindig is a falu díszei voltak. A vasárnapi rendezvény fővédnöke Gulyás Csaba zentai tollfelvásárló volt. Egyedül ő foglalkozik a környéken libatoll átvételével. A zentai fiatalember közel hét éve libatenyésztéssel is foglalkozik, szerinte a kezdetek óta jelentős előrelépés történt.

– Ahhoz képest, hogy mennyire nehéz volt 6-7 esztendővel ezelőtt, kezd növekedni az érdeklődés, s pozitív irányba változott a helyzet – mesélte, de egyben hozzáfűzte azt is, hogy ettől függetlenül ő sem tudja kielégíteni a libatoll iránti keresletet. Ugyanis az új libapelyhet Japánba szállítják, és az ott élő vásárlója 200–300 százalékos bővítésre számít. Szerinte az új libatoll kilója 14–15 euró körül mozog, de ez függ attól is, hogy hanyadik tépésből származik, illetve miképpen készítik el a libatollat. Csaba tartományunk egész területén felvásárolja a tollat, de elmondása szerint Dél-Szerbiában is van partnere, akivel együttműködik. Vajdaságban mindössze tíz településen vannak libafalkák, és abból csupán egy, amelyet nem neki kellett finanszíroznia.

– Igaz, manapság már nem én beszélem rá az embereket, hogy tenyésszenek libákat, mert sokszor megsütöttem a nyelvemet azzal, hogy megpróbáltam adni, vagyis kooperálni. Most inkább a saját farmom növelésére törekszem – ecsetelte, majd hozzáfűzte azt is, hogy várja a becsületes érdeklődőket. Csabától megkérdeztük, hogy jelen pillanatban hány egyeddel foglalkozik, de kérdésünkre annyit árult el, hogy az idei évet 8 ezerrel kezdte el.

A verseny bírálóbizottsága a legnagyobb libáért, egy 9,5 kilós példányért a völgyparti Odri Gellértnek ítélte oda a fődíjat. Libatépés bajnoka a felsőhegyi Boros Zoltán lett, a második helyezést az oromparti Kaszás György érdemelte ki, a harmadik helyezett pedig Horváth Gábor lett. Az ítészek Ábrahám Anitának és Antalnak különdíjat osztottak ki. A 9 éves Ábrahám Antal volt a legfiatalabb résztvevő a megmérettetésen. Kézi kukoricamorzsolásban a feketetói Stojkov Davor bizonyult a legjobbnak, a legjobb pálinkát pedig az adai Pozsgai Ferenc főzte. A bográcsos libaételéért a zentai Bilicki István vihette haza a vándor fakanalat, az első helyezett a csókai Pozsár Richárd lett, az úgyszintén zentai Mataruga Branko pedig a dobogó második-, a magyarkanizsai Kelemen Gábor pedig a harmadik fokára állhatott. A libasültek kategóriájában az adahatári Vadlibák csapat nyerte meg az idei versenyt.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás