Kezdődhetnek a tűzszüneti tárgyalások

Hamarosan amerikai–orosz csúcstalálkozót tartanak, amelynek egyik fő témája az államközi kapcsolatok normalizálása és az ukrajnai háború befejezése lesz. Erről is beszélt egymással telefonon Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Személyes találkozójukra Szaúd-Arábiában kerülhet sor. Moszkva kedvező tartalmú nyilatkozatot adott ki, az amerikai elnök pedig közölte: a tárgyalások „azonnal megkezdődnek” az ukrajnai háború befejezéséről, „békét kell kötnünk”!

Három év szünet után ismét tárgyalt egymással az Egyesült Államok és Oroszoroszág elnöke. A január 20-án hivatalba lépett Donald Trump és Vlagyimir Putyin szerdán másfél órás telefonbeszélgetést folytatott. Beiktatása óta Trump először egyeztetett Putyinnal.

Hivatali elődje, Joe Biden azért nem kommunikált az orosz államfővel, mert az Ukrajna elleni agressziója miatt háborús bűnösnek tartotta. A lassan három éve tartó konfliktus miatt a mélypontra süllyedtek az amerikai–orosz kapcsolatok.  

Ezen a helyzeten is változtatna Trump és Putyin, akik már első személyes találkozójukról is megállapodtak, amelyre – az amerikai elnök szerint – a „nem túl távoli jövőben” sor kerülhet.

A helyszín valószínűleg Szaúd-Arábia lesz. A Putyin kezdeményezésére lebonyolított telefonbeszélgetésük során az is elhangzott, hogy készen állnak egymás országába is ellátogatni. Az orosz elnök már meg is hívta Trumpot Moszkvába, és jelezte: hajlandó tárgyalni a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákról, beleértve az ukrajnai rendezést is. Emellett a kétoldalú kapcsolatok javításáról, a Közel-Keletről, az iráni atomprogramról, az energiakérdésről, továbbá az USA-ban fogva tartott oroszok, illetve az Oroszországban bebörtönzött amerikaiak kicseréléséről is tárgyaltak. Állítólag sok kérdésben közös nevezőre is jutottak, így abban is, hogy véget kell vetni a háborúnak Ukrajnában. A Kreml megerősítette: Putyin egyetértett Trumppal, hogy béketárgyalásokat kell folytatni a hosszú távú rendezés érdekében. Jelezte ugyanakkor, hogy meg kell szüntetni a konfliktus kiváltó okait is.

AZONNAL KEZDENEK

A Putyinnal folytatott „hosszú és rendkívül eredményes” telefonbeszélgetés után Trump arról számolt be, hogy mindketten diplomáciai eszközökkel akarják leállítani a háborút. Ennek érdekében – fűzte hozzá – a kijelölt küldöttségek „azonnal megkezdik a tárgyalásokat”. Amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter, John Ratcliffe CIA-igazgató, Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff nagykövet, különmegbízott vesz részt a tárgyalásokon, amelyekről Trump úgy gondolja, hogy „sikeresek lesznek”, s elvezetnek a tűzszünethez. Hangsúlyozta: a legfontosabb a tartós béke biztosítása. (A Kreml tegnap közölte, hogy megkezdődött az orosz delegáció összeállítása is.)

Trump beszélt arról is, hogy nem tartja valószínűnek Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és azt sem, hogy sikerül visszaállítani az ország 2014 előtti (nemzetközileg elismert) határait. Utalt arra is, hogy az oroszok által elfoglalt területeknek csak „egy része” kerül majd vissza Ukrajnához, ahol előrehozott választásokat kell tartani.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (több uniós politikushoz hasonlóan) korábban többször is hangoztatta, hogy hazájáról nem lehet tárgyalni Kijev nélkül. Trump és Putyin szerdai egyezkedéséről azonban utólag értesült (az amerikai elnöktől, aki felhívta, s vele is beszélt a tartós és megbízható békéről). Az is utólag derült ki számára, hogy nem hívták meg az amerikai–orosz csúcstalálkozóra. Trump mindazonáltal tagadja, hogy kirekesztené Zelenszkijt a béketárgyalásokból.

Egyelőre azonban nem utazik Ukrajnába, inkább odaküld egy delegációt. Zelenszkij várhatóan a hét végén (Münchenben) találkozik J. D. Vance amerikai alelnökkel.

AZ EU ÉS KIJEV ELÉGEDETLEN

Uniós és ukrán politikusok közül sokan elégedetlenek azzal, hogy Trump és emberei Kijev és Brüsszel megkerülésével vették fel a kapcsolatot Putyinékkal. Azt is felróják Washingtonnak, hogy elárulta a fronton harcoló ukrán katonákat.

Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő azt üzente, hogy hazája nem adja fel az oroszok által megszállt területeket, csupán elhalaszthatja visszaszerezésüket. Az ukrán külügyminiszter pedig azt nyilatkozta, hogy sem hazáját, sem az EU-t nem lenne szabad kirekeszteni a béketrágyalásokból.  „Ukrajna nélkül semmilyen vita nem folytatható Ukrajnáról, sem Európáról az EU nélkül” – nyomatékosította Andrij Szibiha.

Az uniós külügyi főbiztos az EU és a Weimar+ csoport nevében – amely az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Lengyelországot, Németországot, Olaszországot és Spanyolországot foglalja magába – nyilatkozatban hangsúlyozta: Ukrajna függetlensége és területi sérthetetlensége megkérdőjelezhetetlen. Kaja Kallas felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország jövőjéről folyó nemzetközi tárgyalásokra meg kell hívni az EU és Kijev képviselőit is.

ÁTTÖRTE A BLOKÁDOT

Az Egyesült Államokban is pengeélre várták többen a békéltetők elképzeléseit. Adam Schiff demokrata párti szenátor felrótta Trumpnak, hogy előbb hívta fel az USA ellenségének számító Oroszország vezetőjét, mint a szövetséges Ukrajnáét. Ezzel már a tárgyalások előtt feladta mind Amerika, mind Ukrajna érdekeit. A Kreml nagyszerű üzletkötőjeként viselkedett – állapította meg.

Pete Hegseth védelmi miniszter erre reagálva közölte: Trump szándékai „nem nevezhetők árulásnak”, hiszen békét próbál teremteni, le akarja zárni a háborút. A világ és az Egyesült Államok is a békében, a béketárgyalásokban érdekelt – fogalmazott.

Az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke szerint Putyin és Trump telefonbeszélgetése áttörte a Nyugat oroszellenes blokádját és elindította az orosz–amerikai kapcsolatok rendezését. Leonyid Szluckij azt is elmondta, hogy a párbeszédben még nem történt komoly elmozdulás, de kirajzolódott a mélypontról való felemelkedés útvonala.

Andrej Kartapolov, az alsóház (duma) védelmi bizottságának vezetője is úgy ítélte meg, hogy a két elnök megbeszélése az első lépés az ukrajnai konfliktus rendezése felé. Nagyon nehéz tárgyalásokra számít, de fontosnak tartja, hogy a jégtörés megtörtént.