Útnak indította a hét végén az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a SpaceX űrkutatási vállalat a Crew–10 nevű misszióját, amelynek keretében négy űrhajóst juttattak el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy leválthassák az ott immár kilenc hónapja veszteglő két amerikai asztronautát, Butch Wilmore-t és Suni Williamsot, valamint két másik társukat, akik kevesebb ideje tartózkodnak a fenn. A SpaceX Falcon 9 típusú rakétája a floridai Kennedy Űrközpontból emelte a magasba a Crew Dragon űrkapszulát, amely tegnap dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson. Az űrkapszulában az amerikai Anne McClain és Nichole Ayers, a japán Onisi Takuja és az orosz Kirill Peszkov utazott.
Az ISS-en őket váró Wilmore és Williams tavaly a Boeing Starliner új űrkapszulájában érkezett egyhetes űrbéli tartózkodásra. A Starliner azonban – műszaki okok miatt – nélkülük ereszkedett le a Földre. A fennrekedt két űrhajós hazatérésének időpontját azóta többször is elhalasztották.
A NASA végül úgy döntött, hogy az Elon Musk multimilliárdos tulajdonát képező, s általa vezetett SpaceX űrkutatási vállalat űrhajójával térhetnek vissza 2025 elején. Wilmore és Williams, valamint a Nemzetközi Űrállomáson hosszabb ideje tartózkodó amerikai Nick Hague és az orosz Alekszandr Gorbunov legkorábban szerdán indulhat útnak a Föld felé.
Musk a hétvégén arról számolt be, hogy 2026 végén indulhat el a Mars felé a SpaceX vállalat Starship rakétája, amely magával visz majd egy Optimus humanoid robotot is. Ha ez, s az újabb landolások jól sikerülnek, az embereket szállító missziók akár már 2029-ben elindulhatnak, bár 2031 valószínűbbnek tűnik – közölte Musk.
A hatalmas méretű, 123 méter magas Starship rakétarendszert úgy tervezték, hogy lehetővé tegye az emberek feljutását a Holdra és a Marsra. Egyelőre próbarepüléseken tesztelik.
A rakéta tavaly márciusban jutott el sikeresen az űrbe. A júniusi kísérlet során először hajtott végre ellenőrzött leszállást, amelyet októberben sikerrel megismételtek. Ez utóbbi tesztnek célja volt az is, hogy a rakéta alsó fokozata visszatérjen az indítótoronyhoz, s az indítóállvány karjai elkapják. Ám az idén januárban és márciusban az újabb végrehajtott tesztrepülések nem jártak sikerrel.
Donald Trump amerikai elnök a szövetségi parlamentben január 20-án elmondott beiktatási beszédében a Mars-missziót is megemlítette. Közölte: tervei között szerepel „amerikai űrhajósokat indítani a világűrbe, hogy kitűzzék a csillagos-sávos zászlót a Marson”.
Nyitókép: A Nemzetközi Űrállomásra indul a SpaceX Falcon 9 típusú rakétája (Fotó: abcnews.go.com)
