Kemény biztonságpolitikai követeléseket fogalmazott meg Oroszország a NATO számára az európai biztonsági stabilitásért cserébe.
Moszkva azt kéri, hogy a nyugati szövetség ne vegyen fel volt szovjet tagköztársaságokat a NATO-ba, és vonuljon ki a volt szovjet, illetve jelenlegi orosz érdekszféra kelet-európai területéről. „Az atlanti szövetség infrastruktúrája folyamatosan terjeszkedik. Ezt be kell fejezni. Vissza kell térnünk az 1997-es helyzethez, amikor a NATO és Oroszország aláírta a bilaterális kapcsolatokat szabályozó Alapító okiratot" – fogalmazott Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
A héten a NATO-tagállamokhoz eljuttatott jegyzékben Moszkva az orosz határok közelében tartott NATO-hadgyakorlatok leállítását követeli, illetve javasolja, hogy szüntessék be a tengeri és légi manővereket olyan területeken, ahonnan egymás felé katonai támadás lenne indítható.
„Az amerikai álláspont világos volt, tegnap pedig a NATO harminc tagállama is kifejezte álláspontját az Észak-Atlanti Tanácson keresztül, hogy készen állunk az Oroszországgal való párbeszédre. Az elmúlt húsz évben egyébként folyamatosan fenntartottuk a párbeszédet Oroszországgal" – magyarázta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
A NATO és az Egyesült Államok első reakciója az üzenetre az volt, hogy minden szervezetnek joga van a saját terveiről maga döntenie, külső nyomás nélkül.
„Nem volt nehéz kitalálni, hogy Oroszország Ukrajna fenyegetésével stratégiai engedményeket próbál kicsikarni a NATO-tól és a Nyugattól. A kérdés az, hogy a NATO belemegy-e ebbe. Nagyon remélem, hogy nem" – vélekedett a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis.
Az orosz jegyzék a feltételek megvalósulása esetén egy új orosz-NATO békeegyezmény megkötését javasolja, a tárgyalásokat Moszkva azonnal megkezdené Genfben.
