Még mindig válságos állapotban van Szergej Szkripal 66 éves, volt orosz titkos ügynök, akit megmérgeztek az angliai Salisburyben. A szigetország kormánya Moszkvát sejti az akció mögött, amelyben két további személy élete is veszélybe került.
Az egyik az exkém lánya, a 33 éves Julija, a másik pedig egy rendőr, aki Szkripalékat március elején megtalálta a helyi parkban, ahol eszméletlenül hevertek egy padon.
Mindkettőjükkel egy bonyolult összetételű, orosz fejlesztésű idegméreggel (harci gázzal, azaz vegyi fegyverrel) akartak végezni. Alighanem azért, mert korábbi hazája katonai hírszerzésének ezredeseként (1995-től a leleplezéséig) Szergej beszervezett kettős ügynökként sokat súgott az MI6 brit titkosszolgálatnak. Ezért valószínűleg a lányán is bosszút akartak állni. (Az egykori kémet az elmúlt hét évben több súlyos csapás érte már: előbb a felesége halt meg, majd a bátyja és tavaly a fia is. A legközelebbi családtagjaiból csak Julija maradt.)
A hadszíntéri bevetésre is alkalmas gyilkos anyagot, amellyel a merényletet megkísérelték ellenük, először használták Európában a II. világháború vége óta. Egy feltételezés szerint a nehezen hozzáférhető és rendkívül pusztító erejű mérget Moszkvában csempészhették a lány csomagjába, amellyel később Salisburybe utazott látogatóba. (Julija ugyanis Moszkvában él.) A mérges gáz apja angliai otthonában kerülhetett a szervezetükbe.
ELADTA A LISTÁT
A britek azt gyanítják, hogy az orosz titkosszolgálat közreműködésével zajlott le az akció, amelyről a Kreml is tudott. Boris Johnson brit külügyminiszter szerint „több mint valószínű”, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására, bosszúból történt minden.
Szkripal ugyanis nem akárki volt. Anno segített leleplezni az MI6-nak Moszkva európai fedett ügynökeit. Sőt állítólag egy dokumentumot is eladott a briteknek az orosz katonai hírszerzés munkatársainak teljes névsorával együtt.
Lebukása után (2006-ban) Oroszországban 13 évi fegyházbüntetésre ítélték. Négy év múlva fogolycserével szabadult, s titokban eljutott Nagy-Britanniába, ahol Moszkva ellen dolgozott.
ÜZENET A TÁVOLBÓL?
Megmérgezését sokan úgy értékelik, a megrendelő üzenni akart az árulóknak és azoknak is, akik bírálják a Kremlt vagy sértik az érdekeit. Az orosz állami tévé meg is üzente a hatalommal szembehelyezkedőknek: inkább ne Angliában telepedjenek le, mert ott nagy a kockázata annak, hogy valaki rejtélyes körülmények között meghal!
Való igaz, a brit rendőrség több titokzatos gyilkosság ügyében nyomoz, feltételezve, hogy azokat idegen állam(ok) emberei szervezték, esetleg hajtották végre.
Talán Oroszországnak is köze lehetett ezekhez. Míg egyesek csak feltételezik, mások tényként kezelik, hogy a vizsgált különleges esetek hátterében Moszkva áll.
„ÁLLAMI MERÉNYLETEK”
Theresa May brit miniszterelnök azzal vádolja Moszkvát, hogy korábban is végrehajtott „államilag támogatott” merényleteket az Egyesült Királyság ellen. Kormánya nemcsak a régebbi „cselekményekért” tartja felelősnek a Kremlt, hanem a salisbury-i akcióért is, amire hiteles választ kért Moszkvától, de nem kapott.
A héten ezért büntetőintézkedéseket vezetett be, egyebek mellett kilátásba helyezve 23 – kémkedéssel gyanúsított – orosz diplomata kiutasítását a szigetországból, a magas szintű diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését és az érkező orosz áruszállítmányok szigorúbb vámellenőrzését.
PÉLDÁTLAN TÁMADÁS
A vegyi fegyver bevetését May a hazájával szembeni erőszaknak tartja. London az ENSZ elé vitte az ügyet, hiszen a harci gáz „eregetése” ellenkezik az azt tiltó nemzetközi egyezményekkel, ráadásul háborús cselekmény.
A NATO emiatt válaszlépésekre készül. A mérget ugyanis – a szövetség történetében először – egyik tagállama területén alkalmazták. Berlin, Párizs és Washington is a támadás felelőseként ítélte el Oroszországot, s Londonnal együtt az eset kivizsgálására szólították fel Moszkvát.
A KREML TAGAD
A Kreml mindent tagad. A Szkripal-ügyben ellene felhozott „őrült vádakra” konkrét bizonyítékokat kér, és elvárja a May-kabinet együttműködését is. A brit álláspontot – a szankciókkal együtt – ugyanakkor sértőnek, felelőtlennek, ellenségesnek és durva provokációnak tartja. A mérgezést egy újabb „oroszellenes játszmának” minősítette, Putyin belekeverését a műveletbe pedig „sokkoló és megbocsáthatatlan” diplomáciai magatartásnak.
Válaszlépésként kilátásba helyezte brit diplomaták kiutasítását Oroszországból, amelynek külügyminisztere, Szergej Lavrov reméli, hogy Szkripal felépül, és mindent tisztáz.
NEM TEGNAP KEZDŐDÖTT
Az orosz titkosszolgálatokkal összefüggésben már többször is felmerült a gyanú, hogy a Kremlnek kellemetlen személyeket likvidáltak Nagy-Britanniában. A hidegháború egyik hírhedt incidense is Londonban történt, ahol a bolgár titkosrendőrség embere, Moszkvából kapott méreggel, 1978-ban megölte Georgi Markovot. A BBC újságíróját azért szúrta lábon mérgezett hegyű esernyővel, mert rendszeresen bírálta Bulgária kommunista rezsimjét.
POLÓNIUMOS TEA
A hidegháború vége óta sem szűntek meg London és Moszkva érdekellentétei, viszályai. Ez lehet az oka annak, hogy a szigetországban időnként „meghal” valamelyik orosz. Például egy-egy olyan, mint Alekszandr Litvinyenko exkém, aki szembefordult moszkvai kenyéradóival, s emiatt az ezredfordulón menekülni kényszerült hazájából.
Ő 2006-ban polóniummérgezésben hunyt el Londonban. A veszélyes radioaktív anyagot két volt hírszerző társa tette a teájába (egy szállodában, ahol találkoztak), hogy örökre elhallgattassák, mivel külföldről bírálta Putyint. A halálát vizsgáló eljárás megállapítása szerint az orosz elnöknek valószínűleg köze lehetett Litvinyenko tragédiájához.
VESZÉLYBEN A KEGYVESZTETTEK
Ám nemcsak a britekhez átállt vagy a náluk letelepedett egykori orosz ügynökök tartoznak a veszélyeztetettek kategóriájába, hanem – a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta velük élő – nábobok és emigránsok is. Főként azok, akik korábban Putyin bizalmasai voltak, de összekülönbözve vele el kellett hagyniuk Oroszországot.
Az elmúlt években Londonban és környékén állítólag 14 orosz bevándorló halt meg, akikről feltételezhető, hogy anyaországuk titkosszolgálata végzett velük. Borisz Berezovszkij a legismertebb közülük. Putyin kegyvesztett – és az ezredfordulón Nagy-Britanniába menekült – bizalmasát 2013-ban Surrey grófságban találták meg, felakasztva a volt felesége házának fürdőszobájában.
FOLYIK A TALÁLGATÁS
Az öngyilkosságnak látszó esetet vizsgálók és az elhunyt ismerősei azonban nem zárták ki az idegenkezűséget sem. Különösen azok, akik tudták, hogy egy ideig együttműködött Litvinyenkóval, s hozzá hasonlóan keményen bírálta Putyint.
Berezovszkij barátja és üzlettársa, Nyikolaj Gluskov is szándékos emberölésre gyanakodott. Ő (oroszországi börtönbüntetése után) 2006-ban ment a brit szigetre, és ott Berezovszkijhoz hasonlóan politikai száműzetésben élt.
Hétfőn holtan találták londoni otthonában. A rendőrség nem lát összefüggést a Szkripalék elleni gyilkossági kísérlet és a 68 éves Gluskov halála között, de a médiában és a lakosság körében már megkezdődtek a találgatások az orosz titkosszolgálat esetleges érintettségéről.
