Politikailag talpaltnak (s talán kissé „indoktrináltnak” is) mondhatják magukat mindazok, akik az ET akronima láttán az Európa Tanácsra asszociáltak, ám az Állami Dumában most mégsem az uniós képviselőkkel (vagy azokról) folyik majd a duma, hanem valóban ET-kről lesz szó.
Bizony. Személyesen Dmitrij Medvegyev államfő hivatott kideríteni, hogy az orosz vezetői elitből kinek volt még kontaktusa földönkívüliekkel.
Az előző mondatban szereplő „még” onnan, hogy az egyik eminens parlamenti képviselő már régóta azt állítja, ő bizony találkozott és kommunikált a földönkívüliekkel. A nevezett Kirszan Iljumzsinov az oroszországi Kalmük Autonóm Köztársaság és a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke. Iljumzsinov már több mint egy évtizede mesélget az extraterresztriális lényekkel létesített harmadfokú kapcsolatairól, most azonban, hogy egy népszerű tévés talk showban a nagy nyilvánossággal is megosztotta rendhagyó élményét, dumáig „hevült” a téma.
A kalmük vezető meséje szerint az eset még 1997. szeptember 18-án, egy szombati napon történt. Este ért vissza moszkvai lakásába, majd olvasott és tévézett. Már elszenderedett, amikor arra lett figyelmes, hogy az erkélyajtó kissé megnyílik, és valaki szólítja őt. Az erkélyhez lépve egy áttetsző csövet látott. Belépett. Naháááát! Űrhajó volt. Ott találkozott a sárga szkafanderes idegenekkel, akikkel telepatikus úton eszmecserélt, majd ő is űrruhát öltött, körbevezették a hajón, röppentek is egy kört, aztán kitették. Az extraterresztriális találkának állítólag három tanúja is van: az elnök sofőre, titkára és egyik minisztere. Azt sajna nem tudni, hogy őket elvitték-e UFO-nézőbe és tesztrepülésre.
A barátságos ET-k általa üzentek is, mégpedig azt, hogy még nem készek találkozni az emberiséggel. Elérkezik azonban az a nap is – mondja –, amikor majd leszállnak és megkérdezik: Miért háborúztok, gyilkoljátok egymást és teszitek tönkre a Földet? És akkor mindannyiunkat elvisznek az űrhajóikkal. (Be tetszett már pakolni?)
Iljumzsinov élménybeszámolóját ennyiben el is lehetett volna földelni, ám Andrej Lebegyev, a Liberális Demokrata Párt (LDPR) képviselője rendesen ráharapott a dologra, és egyenesen Dmitrij Medvegyev elnökhöz fordult, erősen kétli ugyanis, hogy a kalmük vezető kifogástalan elmeállapotnak örvend. „Arra kérem Önt, Dmitrij Anatoljevics – áll Lebegyev beadványában –, segítsen az ügy felderítésében, mivel Iljumzsinov úr nem teheti meg, hogy Önnek ne válaszoljon arra, hogy:”
a) A földönkívüliekkel való találkozása hogyan befolyásolta szolgálati kötelességét és munkáját? b) Kapott-e az idegen civilizáció képviselőitől munkájával kapcsolatos kérdéseket, s ha igen, miről számolt be?
c) Jelentette-e a kalmük elnök az elnöki adminisztrációnak a földönkívüliekkel való találkozását, és létezik-e ilyen kötelezettsége az államtitkok birtokában levő vezetőknek?
d) Az orosz területi vezetők, kormánytagok, vezető hivatalnokok közül kinek volt még kapcsolata földönkívüliekkel?
Lebegyev végül arra kéri az elnököt, hogy a vizsgálat eredményéről számoljon be a törvényhozás tagjainak.
A 48 éves Iljumzsinov – aki magát Napóleon, Lenin, De Gaulle és Marx specifikus „ötvözetének” tartja – egyébként az ET-ken kívül megfelelő „rezgésszámú” emberekkel is képes a telepátiás gondolatátvitelre. Lehet, ezért látogatta rendszeresen Vanga mamát. Állítólag a bolgár vak jósnő jövendölte meg, hogy hazája elnöke és FIDE-elnök lesz, jól menő textilüzem, hovatovább egy – a kaukázusi sztyeppéken nyújtózó – kőolajvezeték lesz birtokában. Nos, még csak az utóbbi nem jött be.
A Vajdaságtól három és félszer tágasabb, de alig 300 ezer lelket számláló Kalmükföldet 17 éve irányító Iljumzsinov azzal is kilóg a posztszovjet térség többi vezetőjének sorából, hogy nem titkolja vagyonát, sőt inkább kérkedik vele. Multimilliomos, magánrepülőjével járja a világot, Rolls Royce-okat gyűjt (ahhoz mérten, hogy pályafutását lakatosként kezdte, nem semmi), és amondó: az elnöknek gazdagnak kell lennie, mert az kizárja korrumpálhatóságát. Karrierje a kommunista pártba lépést követően kezdett felfelé ívelni. (Ez a „stratégia” globálisan azóta is nyerő, mindössze arra kell ügyelni, hogy a kinézett párt hatalmon legyen.) Azt követően, hogy Moszkvában elvégezte a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemét, ahol Japánra szakosodott, már minden ment, mint a karikacsapás: 1993-ig már több mint ötven társaságnak, banknak és tőzsdének volt a vezetője a FÁK-országokban és annak határain túl. Ebben az esztendőben indult a kalmükföldi első elnökválasztáson, és a szavazatok 65 százalékának begyűjtésével simán meg is nyerte. Később kétszer választatott újra.
Bár egyes honfitársai szívtelen diktátornak tartják, szemére vetve, hogy buddhista többségű hazájában valóságos kánságot épített ki, a világ túlnyomóan egy másik Kirszan Iljumzsinovot ismer: a sakknagymestert (ki 14 évesen lett hazája bajnokává), aki 1995 óta a FIDE elnöke.
Azóta, hogy 1998-ban a főváros Eliszta közelében felépíttette a Sakkváros impozáns épületegyüttesét, úgy tartja, hogy hazájára a sakk világközpontjaként illik tekinteni. (Anno dekrétummal rendelte el, hogy az általános iskola első három évében a sakk kötelező tantárgy legyen.) A City Chess azonban csak előjátéka volt egy jóval ambiciózusabb tervének, arról álmodik ugyanis, hogy a FIDE székházát Lausanne-ból a Dubajban építendő Nemzetközi Sakkvárosba költözteti. Ehhez kellene ismét többséget szereznie a szeptemberi FIDE-elnökválasztáson. Ha sikerül a legkomolyabb ellenjelöltet, Anatolij Karpovot túllobbizni, úgy nem kizárt, hogy Dubaj egy városnegyede majdan fekete-fehérbe öltözik, ahol sakkfigurákat idéző épületek szöknek a magasba. Iljumzsinov szerint az új sakkváros évente az ősi játék több millió hívét vonzaná Dubajba, további százmilliók pedig interaktív módon kapcsolódhatnának be a játékba, a nonstop sakkolimpiákba.
