E fenti sportos szentenciába sűríthető Benjámin Netanjahunak, a gázai segélyflottillát megostromló kommandósokról alkotott véleménye.
Az izraeli miniszterelnök kedden az atliti támaszponton járva hangoztatta ezt, mondván, hogy azok hősiesen, szakszerűen, erkölcsösen jártak el, „amit tettek, életbevágóan fontos, szükségszerű és teljesen jogszerű volt”. Egyszerű szillogizmussal ebből az következik, hogy bizonyos esetekben tetszőleges számú civil meggyilkolása erkölcsös, jogos, sőt hősies.
Kereken fél esztendeje annak, hogy május 31-én hajnalban az izraeli haditengerészet speciális egysége nemzetközi vizeken megtámadta a Gázai övezetbe tartó, segélyrakományt szállító, hat hajóból álló konvojt, és a Mavi Marmara nevű zászlóshajón kirobbant incidens során kilenc török aktivistát megölt. Az izraeli hatóságok szerint a helikopterről leereszkedő katonák csak azután nyitottak tüzet, hogy a hajón levő aktivisták közül néhány késsel és csövekkel támadt rájuk, az utasok ezzel szemben határozottan állítják, hogy a kommandósok fegyverropogás kíséretében indítottak rohamot a hajó ellen. Így vagy úgy, az eset nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, és komoly feszültséget okozott, a török–izraeli kapcsolatokban pedig szabályos kis jégkorszakot.
A segélyflottilla elleni támadás tehát az izraeli kormányfő szerint dicséretre méltó, teljesen jogos és erkölcsös eljárás volt. Ez már csak azért is érdekes, mert az izraeli hadsereg egy belső vizsgálata júliusban azt állapította meg a véres incidens ügyében, hogy a katonai vezetés a támadás megszervezésekor és végrehajtásakor súlyos hibákat követett el.
A kommandósok magasztalása, magatartásuk bátorítása az izraeli kormányfő részéről azáltal is meglepő, hogy az általa vezetett kormány (szintúgy júliusban) is egy saját bizottságot alapított, amelynek feladata a támadás jogi vetületeinek vizsgálata. Ez a testület éppen hétfőn, egy nappal Netanjahu atliti látogatása előtt, szólította fel a Mavi Marmara utasait, hogy tegyenek tanúvallomást, számoljanak be a hajón történtekről. A Jákov Tirkel, egykori legfelsőbb bíró vezette négyfős bizottságnak a Gázai övezet négy éve érvényben lévő kereskedelmi zárlatának törvényességéről is véleményt kell mondania. A panel első jelentése a következő hetekben esedékes. Vizsgálatának eredményeit a belső katonai vizsgálat következtetéseivel egyetemben a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár által kijelölt szakértői csoportnak is elküldik.
Mivel Netanjahu nem csak a belső katonai vizsgálat eredményeire, hanem a kormánya megbízásából alakult testület véleményére is fittyet hány – méghozzá eleve és előre –, azaz úgy váltogatja véleményét, nyilatkozatait, mint a nyakkendőket, a legkisebb mértékben sem kell csodálkozni azon, hogy Tel-Aviv „visszakézből” utasította el az együttműködést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottságával, mert azt – ismét csak a priori – elfogultnak tartotta, és az is „természetesnek” nevezhető, hogy visszautasította azt a török követelést is, hogy Izrael kérjen legalább bocsánatot a történtekért.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szeptember derekán kiadott (56 oldalas) jelentése egyébként azt állapította meg, hogy az izraeli hadsereg a flottilla elleni támadás idején és utána is megsértette a nemzetközi jogot „beleértve a nemzetközi humanitárius és emberi jogokra vonatkozó törvényeket, az akció elfogadhatatlanul brutális volt, és aránytalan túlerőt alkalmaztak”. A világszervezet jogászai szerint elég bizonyíték van arra, hogy az izraeli katonák ellen szándékos emberölés, kínzás és embertelen bánásmód vádjával eljárás induljon. Az ENSZ azt már korábban megállapította, hogy a gázai blokád törvénytelen, mert az övezetben humanitárius válsághelyzet van.
Csak extrán fűszerezi ezt, hogy két héttel ezelőtt a segélyflottilla kilenc francia utasa, valamint a török áldozatok hozzátartozói is beperelték Izraelt az ENSZ égisze alatt működő, számunkra jól ismert hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ). A jogi kereset háborús és emberiesség elleni bűntettekkel Benjámin Netanjahu mellett védelmi miniszterét, Ehud Barakot és a vezérkari főnököt, Gabi Askenazi altábornagyot vádolja, mert – áll a benyújtott keresetben – „ők vállaltak felelősséget a történtekért”. A panaszosok szerint nemcsak a segélyhajó megtámadása, hanem Gáza zárlat alatt tartása is emberiesség elleni, illetve háborús bűntett.
Azzal talán tisztában vannak, hogy ha beadványuk nyomán az ICJ netalán vizsgálatot is indít, a nevezettek soha sem ülnek a vádlottak padjára... legfeljebb egy, a téma kapcsán forgatott sci-fiben. És ennek miértjeire is sajnos csak egy kézenfekvő válasz van. Azért.
