Tudósítónk jegyzete
Washington, április 10.
Az Obama család még mindig keresi azt a fővárosi templomot, amelyhez tartozni szeretne. A Fehér Ház még azt sem tette közzé, hol ünnepli a húsvétot az elnök, aki Chicagóban Krisztus Egyesült Egyházának (egy protestáns felekezetnek) a tagja volt. De nemcsak ők kutatnak az után, hol találhatják meg lelki üdvüket Washingtonban, hanem az egész ország is változásokon megy át.
Elérkezett-e a kereszténység hanyatlásának a kezdete az USA-ban? – ez a súlyos kérdés foglalkoztatja a húsvéti időszakban azokat az amerikaiakat, akiket nem hagy hidegen a vallásosság társadalmi jelentősége.
A világ „legvallásosabb országában” egyesek számára ijesztő változásokat hoztak a legújabb felmérések: húsz év alatt megkétszereződött azok száma, akik nem tartoznak egyetlen valláshoz vagy felekezethez sem. Ezt nem egy elhamarkodott internetes vagy sajtóankét tárta fel, hanem két tekintélyes szervezet egymástól független kutatása.
Az egyik jelentés szerint míg 1988-ban 5 százalék volt azoknak az aránya, akik nem azonosították magukat semmilyen vallással, addig 2008-ban ez 12 százalékra emelkedett. Ez megegyezik a fekete bőrű amerikaiak arányával (de persze a két csoport korántsem azonos, sőt a feketék vallásosabbak a fehéreknél). A másik, rendszeresen megismételt kutatás 16 százalékban állapította meg a „valláson kívüliek” arányát a gyorsan változó amerikai társadalomban.
Módosult a kevésbé vallásos közösségek földrajzi helyzete is. Míg korábban az USA északnyugati sarkában tartoztak legkevesebben valamilyen egyházhoz, addig ez most áttevődött északkeletre, ami az ország legfejlettebb és legműveltebb vidékének számít. A déli és délkeleti államok természetesen továbbra is a legkonzervatívabb tájegységek.
A magukat kereszténynek tartó amerikaiak száma 18 év alatt 86 százalékról 76-ra csökkent. A zsidók részaránya 1,2 százalék, a muzulmánoké 0,6, és ezek a számok nem nagyon változtak az elmúlt időszakban. Az ateisták és agnosztikusok száma ugyanakkor egymillióról 3,6 millióra emelkedett (ezeknek háromnegyede szavazott Obamára), ami annyit tesz ki, mint a zsidók aránya, és kétszer magasabb, mint a hagyományos anglikán egyház amerikai változatához tartozóké.
A Newsweek hírmagazin húsvéti számának a szekularizálódási tendenciáról szóló cikke hatalmas port kavart fel Amerikában: teológusok, papok, társadalomtudósok, értelmiségiek, egyszerű hívők léptek fel a harangok félreverése ellen. Egyesek az újságíró kirúgását követelték, mások a sajtó bojkottálására szólítottak fel, annak ellenére, hogy a nagynevű hetilap még véletlenül sem foglalt állást, hanem csak felvetette a társadalmi változásokat tükröző ügyet.
Noha az Amerikába érkező első angolszász bevándorlók csakugyan elsősorban a vallásszabadságot keresve hagyták el Angliát, és az Újvilágban egy „Új Jeruzsálem” felépítését tűzték ki célul, mire az Egyesült Államok függetlenségi eszméje terjedni kezdett, az alapító atyák – Thomas Jeffersonnal az élen – már látták, hogy a világi államot toleránsabb közösséggé kell építeni, mint a meglehetősen zárt és szigorú szabályok szerint élő eredeti vallási közösségek voltak.
Az összefonódások és az ellentétek tehát nem mai keletűek, és noha a legfrissebb számok új tendenciát tárnak fel, az amerikai társadalom még mindig a legvallásosabbak közé tartozik, és a latin-amerikai bevándorlók számának és arányának gyors növekedésével (többségük katolikus, vagyis a legnagyobb amerikai egyház 65 millió tagja közé tartozik, második legnagyobb csoportjuk pedig pünkösdista) a keresztények aránya még növekedhet is a vallásos polgárok körében.
Az elmúlt évtized heves politikai vitái a magzatelhajtásról és az egyneműek házasságáról élénken foglalkoztatja a vallásos amerikaiakat, de az egyház kezdettől fogva elkülönülve működik az államtól. Ahogy itt fogalmaznak: a politika és a vallás összefonódhat, de az egyház és az állam nem. Szó sincs tehát a keresztény Amerika hanyatlásáról.
