(Tudósítónktól)
Washington, máj. 8.
A külügyi bizottság vezetőinek rendszeres évenkénti látogatása során május 5-ike és 7-ike között Németh Zsolt elnök és Kozma József (MSZP) alelnök találkozott az amerikai képviselőház, a külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács képviselőivel, valamint olyan amerikai, illetve amerikai magyar személyiségekkel, akik elkötelezetten tevékenykednek a magyar—amerikai kapcsolatok további fejlesztésén.
Németh Zsolt: „Most a vajdasági statútumot kellene mielőbb elfogadtatni a szerb parlamenttel”
A bizottság vezetői elmondták, hogy legutóbbi, tavaly szeptemberi megbeszéléseik óta jelentős külpolitikai szemléletváltást tapasztaltak a házigazdáknál, noha az is egyértelmű, hogy az Obama-kormányzatnak még nem volt elég ideje minden nemzetközi kérdéssel kapcsolatos állásfoglalásának megfogalmazására. A legfontosabb érintett kérdések közé tartozik a kétoldalú kapcsolatok további menete, amelynek során a magyar fél egyetért a terrorizmus elleni harc új amerikai stratégiájával, Iránnak és Indiának a bevonásával, valamint a civil szerepvállalás fokozásával. A magyar–amerikai szövetségesi kapcsolatok egyik legfontosabb eleme éppen ezen a területen teljesül ki Budapest afganisztáni szerepvállalásával, amellyel kapcsolatban konszenzus létezik a magyar parlamenti pártok között.
Németh Zsolt kifejtette amerikai tárgyalópartnereinek, hogy Budapest megérti és támogatja az amerikai–orosz kapcsolatok újraindítását (a Washington által felkínált „Reset” gombot, amelyről nemcsak a két ország külügyminisztereinek márciusi, genfi találkozóján esett szó, hanem Szergej Lavrov mai, washingtoni megbeszélésein is). Ugyanakkor Magyarország nem szeretné, hogy az amerikai–orosz közeledés a kelet-közép-európai szövetségesek érdekeinek kárára történjék. A washingtoni fél megerősítette, hogy erről szó sincs. A küldöttség kifejtette, hogy fontos lenne az új budapesti amerikai nagykövet mielőbbi kinevezése.
A házigazdákat érdekelte még a társadalmi szélsőségek magyarországi megnyilvánulása. Németh és Kozma beszámolt a romák integrációját célzó programokról, de arról is, hogy a magyar parlament azon kevesek közé tartozik Európában, amelyekben semmilyen szélsőséges politikai erő nincs képviselve.
A pesti küldöttség aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Szlovákiában kormányzati rangra emelkedett a magyarellenesség. Tárgyaltak még az új romániai állampolgársági törvényről is, amelynek kapcsán az amerikai álláspont különbözik az Európai Unióétól, és Németh szerint a magyar érdekekhez közelebb áll, mint az európai. Az uniónak elfogadhatatlanul fejletlenek az eszközei a nyelvi jogok védelmében, ezért fordulhatnak elő olyan esetek, hogy a nemes elvárások ellenére az EU polgárai nem valósíthatják meg az anyanyelv-használati jogukat.
Ezúttal nem esett szó a vajdasági magyarok helyzetéről, de Németh Zsolt kihasználta az alkalmat, hogy elmondja: „Valóban aggodalomra ad okot, hogy újra gyakoribbakká váltak a magyarok elleni cselekmények Vajdaságban. Elvárjuk a szerb kormánytól, hogy a hatóságok végre hatékonyan lépjenek fel az elkövetőkkel szemben.” Németh szerint fontos, hogy Budapest olyan autonómiamegoldást támogasson, amely az ottani magyar szervezeteknek is megfelel. „Most a vajdasági statútumot kellene mielőbb elfogadtatni a szerb parlamenttel” – mondta, majd hozzátette, hogy „elfogadhatatlan az a belgrádi hozzáállás, amely egyrészt nem hajlandó napirendre tűzni a statútum elfogadását, másrészt attól teszi függővé a tartomány költségvetésének biztosítását”.
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának mindkét vezetője szerint figyelemre méltó tapasztalat az, hogy az Egyesült Államok mekkora – Németh szerint „irigylésre méltó” – derűlátással és bizakodással tekint a jövőbe a jelenlegi gazdasági válság közepette is.
