A gondolkodásra hajlamos, és erre még mindig hajlandó halandók a hét elején bizonyára bizakodva várták az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének kezdetét, hiszen annak strasbourgi székházában is végre górcső alá helyeztetett az újinfluenza-járvány ügye.
Hiú ábránd volt persze azt remélni, hogy egyszeriben kibújik a szög a zsákból; a nyilvános meghallgatásra meghívott WHO-elöljárók sebtiben beismerik: a gyógyszeripari lobbi kenyerezte le őket, hogy a pandémia kihirdetésével pánikot keltsenek és ezáltal temérdek – teljesen feleslegesnek bizonyult – oltóanyag megvásárolására kényszerítsék a világot.
Nyilvánvaló ugyan, hogy az Egészségügyi Világszervezet saját mércéinek önkényes felrúgásával hirdetett világjárványt, eltúlzott jóslataival milliókat ejtett rettegésbe, és arra vette rá a kormányokat, hogy – feleslegesen – hatalmas pénzeket öljenek bele az oltóanyag beszerzésébe, ám az is nyilvánvaló, hogy a főkolomposokat tárgyi (írásos) bizonyíték híján – egyelőre – nem lehet sarokba kényszeríteni. Így ezen a keddi ET-meghallgatáson sem sikerült lerántani a leplet a nyerészkedőkről, még csak abban a minimumban sem közös nevezőre jutni a hithű járványpártiakkal, hogy az egész ricsaj „enyhén” eltúlozott volt. Valójában már az is siker, hogy a kérdés politikai síkon is témává vált... van hát csöppnyi remény, hogy majdan kiderül, ki mennyit kaszált ezen a játszmán.
Véletlen, de végtelenül csinos egybeesés, hogy az ET-meghallgatással párhuzamosan a Novartis (a GlaxoSmithKline és a Baxter mellett a legnagyobb oltóanyaggyártó) bázeli székhelyén büszkén közölték; a világválság ellenére minden korábbinál jobb szaldóval zárták a 2009-es üzleti évet: a bevétel 7 százalékkal növekedett és 31,4 milliárd euróra duzzadt, az adózott nyereség pedig 8 százalékos plusszal 7,3 milliárdra ugrott. Főként az oltóanyag kelendősége folytán a negyedik negyedév különösen erős volt, a cég csak ebben a kvartban 54 százalékos (!) profitnövekedést jegyzett. Természetesen hasonlóan gyümölcsöző zárszámadás várható a fentebb említett – és a többi, nem említett – gyógyszeripari vállalatból is.
Eközben számos ország kormányában vakaróznak mind szaporábban. Köztük van egészségügyi miniszterünk, Tomica Milosavljević is, akit elejében egyesek azért bíráltak, mert úgy vélték, nem sietett eléggé az oltóanyag-beszerzéssel, most meg azért, mert időközben kiderült, a Novartistól 24 millió euróért rendelt hárommillió vakcina 95 százaléka felesleges. A mintegy 7 millió euróért eddig behozott (és kifizetett) 857 500 adag is az, hiszen azt alig valamivel több mint 148 ezren vették fel. Tehát mintegy 709 ezer adag, a már visszaadhatatlan készlet 82,7 százaléka raktáron hever. Ez majd 5,9 millió eurónyi.
Belgrád január derekán fel is függesztette a további adagok beszerzését, Milosavljević pedig frissen azt nyilatkozta, Szerbia nem fogja kifizetni a megrendelt, de le nem szállított mennyiséget (a szerződésben állítólag nincs olyan kitétel, mely erre kötelezné). Sajna a Novartisból már előtte jelezték, nem lesz ez sima ügy; szó lehet esetleg arról, hogy a megrendelt oltóanyag fejében a gyár más termékeit vegyük át, de a számlát állni kell. Már csak azért is, mert a legközelebbi járványnál a megbízható megrendelők élveznek majd előnyt – „érvelt” (azaz zsarolt) Daniel Vasella, a svájci cég elnök-vezérigazgatója. Márpedig – tette hozzá – nem kétséges, hogy ismét lesz világjárvány. Vasella sejthetően már azt is tudja, hogy mikor és melyik világvész következik... hiszen a legjobban fizetett svájci menedzser (tavaly 27,3 millió eurót keresett). Egyébként most – 14 év után – vált meg a vezérigazgatói poszttól és adta át azt az amerikai Joe Jimeneznek. Ő szegény csak a cég elnöke marad.
Egészségügyi költségvetésünkre nézve enyhe vigasz, hogy másutt is hasonló, csak tételesen nagyobb gondokkal küzdenek. Mondjuk Németország, amely 420 millió euróért 50 millió adagot rendelt a GlaxoSmithKline-tól (GKS), ám a lakosság alig 10 százaléka kérte. Több tartománynak sikerült elérnie a GKS-nél, hogy ne kelljen átvenni (és kifizetni) a még le nem szállított mennyiséget, de így is rengeteg a nyakukon maradt. E feleslegtől most viszonteladással igyekeznek megszabadulni. Irán, Kosovo, Törökország, Ukrajna a lehetséges célállomások. Kanadában (mely szintúgy 50 millió adagot rendelt a GKS-től) sem tolakodtak felvenni a védőoltást, ezért – nagylelkűen – úgy határoztak, hogy ötmillió adagot kölcsönöznek Mexikónak.
Franciaország 94 millió vakcinát rendelt 712 millió euró értékben. A közelmúltban 50 millió adagot mondtak le, amivel – Roselyne Bachelot egészségügyi miniszter szerint – a kormány 350 milliót takarít meg. Szó sincs persze megtakarításról, csupán arról, hogy ennyivel kevesebbet dobnak ki az ablakon. A védőoltási kampány egyébként többe került, mint amennyi az összes francia kórház költségvetési hiánya.
A brit kormány január derekán törölte a további oltóanyag-megrendeléseket a Baxternél, és tárgyal a GlaxoSmithKline-nal (GSK) is, amelytől 50 millió adagot rendelt. A kormány megpróbálja visszaszerezni egy részét annak az 500 millió fontnak, amennyit az oltóanyagra költött...
