Zenta különleges helyet foglal el a többségében magyarok által lakott községek sorában. Kisugárzó szellemisége, iskolái, valamint a magyar művelődési életben mind meghatározóbb szerepet betöltő intézményei révén mindenképpen külön odafigyelést igényel. Annál inkább, mert az irányítás több cikluson keresztül, folyamatosan a VMSZ kezében összpontosult.
Ez utóbbi egyszersmind számos súrlódás okozója is, azon oknál fogva, hogy a gazdaság lendülete elmaradt az intellektuális szférában tapasztalható ütemélénkülés mögött. A városi parlamentet a legutóbbi választásokat követően 29 képviselő alkotja, kilenc párt jelenlétével: VMSZ, MPSZ, G17 Plusz, DP, Vajdaság Párt, VSZL, Nyugdíjasok Pártja, VMDK, SZRP. A felsorolás sorrendje egyben mennyiségi eligazító is, eredetileg - közben történtek átállások - a VMSZ tíz tanécsnokkal rendelkezik, az MPSZ öttel, a többiek hárommal, vagy annál kevesebbel. Valószínűsíthető, hogy a mostani megmérettetésen szintén az a helyzet áll majd elő, hogy egy párt sem szerzi meg az abszolút többséget (a tizenöt képviselői posztot), tehát kényszerű koalíció köttetik, az pedig (egyelőre) számtalan variációt kínál. Jelen ismereteink alapján a valódi riválisokat illetően a Magyar Koalíciót és a Magyar Polgári Szövetséget említenénk. Ez utóbbi elsősorban a községünkben rendelkezik komoly támogatottsággal, de szorosan ott helyezkedik el a Demokrata Párt is, s a voksolás amúgy is hozhat még meglepetéseket. Jóslásokba senki sem bocsátkozik szívesen, hiszen az egyfajta előlegezett ítéletet is jelent a most még nyílt vetélkedéssel szemben, amennyiben azonban mindenképpen prognózist kellene adnunk, nos, az MK feltehetően megőrzi vezető pozícióját, s ő válogathat a a legnagyobb eséllyel a partnerek közül. Miután jelenleg az alpolgármester a Vajdaság Pártból való, a KKT elnöke pedig a G17 Pluszból, ez az összefonódás a továbbiakban is elképzelhető. Jelen állás szerint elképzelhetetlen viszont az MK és az MPSZ koalíciója, személyi ellentétek és ideológiai különbözőségek miatt is. Nagy kérdőjel ugyanakkor a Demokrata Párt itteni erőinek helyezkedése. A város fejlődése szempontjából logikus, avagy igen előnyös lenne kettejük szolid alapokra helyezett együttműködése. Az előjelek azonban nem erre utalnak, ez persze megtévesztő is lehet, hiszen kampány időszakban a pártok különösebben nem kímélik egymást. Mostanság - általában véve - szemet szúr egymás hibáinak kiélezett felhánytorgatása, másfelől pedig az ízlés határát súroló dicsőséghajhászás: az eddigiek során ki mennyi pénzt szerzett a városnak. Ha beleolvasunk a postaládákban egyre gyülemlő szórólapokba, nyomtatott értesítőkbe, akkor eléggé elbizonytalanodunk: kik is válhatnak ezek közül rövidesen társakká. Bárhogyan is vizsgáljuk a dolgot, a bírálatok súlypontja a VMSZ eddigi egyeduralmára összpontosul (kádermegoldások, a pénzelosztás módja stb.), s ha a vádak felét el is dobjuk, a maradékot az MK-nak figyelmeztetésként, okulásként kellene kezelnie. Végül: megtörténhet persze, hogy a belgrádi és az újvidéki székhelyű pártok (igaz, listáikon főként magyarokat indítva) egymással szövetkezve egy másfajta koalíció létrehozására törekednek majd.
A városvezetésnek mindenképpen fel kell frissülnie, s ez elsősorban egy kiegyensúlyozott, hozzáértő szakmai háttér biztosítására értendő. Ilyen vonatkozásban a pártok által benyújtott listák külön elemzést igényelnének (az eddig láttamozottak közül színvonalában a DP listája emelkedik ki), hiszen az új testülettől függ majd sok minden: a gazdaságélénkítés, a munkanélküliség erőteljesebb csökkentése, a pályázati lehetőségek kamatoztatása, a határközelség nyújtotta előnyök jobb kihasználtsága, a városkinézet és számos más dolog.
Nem kétséges, hogy az elkövetkező napokban a pártok versengésének leszünk tanúi, ám nyomban utána - függetlenül attól, hogy milyen koalíció áll össze, s ki lesz a polgármester - szükségesnek vélnénk rendezni egy járulékos kérdést. Nevezetesen arról van szó, hogy Zenta község területén egyrészt felerősödött a civil szféra, másfelől pedig itt él jó néhány (párton kívüli) fiatal meg középkorú értelmiségi, akik szavára figyelnek környezetükben, s rangot jelentenek a község határain kívül is. A civil szerveződések meg az értelmiségiek képviselői alig-alig találhatóak meg a pártlistákon, viszont valóban kár lenne lokálpatriotizmusukat, kapcsolataikat, segítőkészségüket és ötleteiket veszendőbe hagyni. Egy tanácsadó testület felállítása, vagy egy folyamatosan működő fórum minden bizonnyal megkönnyítené, minőségibb megoldások felé vezetné a leendő községi képviselő-testületet. Végül: magától értetődő, hogy a város vezetését vállaló új koalíció összeállításakor figyelembe kell venni azt is, milyen erőviszonyok jönnek létre a tartományi parlamentben. S ez az igény nem csak a győztes községi szintű pártra vonatkozik. Zenta nem létezhet elszigetelten, a személyi konfrontációknak alul kell maradniuk a város általános érdekeivel szemben.
