Brüsszeli jelentés
Kárpát-medencei népek békés együttélése – vágy vagy valóság címmel szerveztek konferenciát dr. Surján László Európa Parlamenti képviselő kezdeményezésére szerdán délután Brüsszelben. Az együtt élésről szlovák, román és magyar részről is elhangzottak beszámolók, a jelenről csakúgy, mint a múltbéli példákról. Vajdaságról Papp Árpád, a szabadkai Városi Múzeum néprajzos szakmunkatársa beszélt.
A megbékéléshez nem elég a tolerancia, hangsúlyozta beszédében Győri Enikő, a magyar kormány európai uniós kapcsolatokkal megbízott tagja. Véleménye szerint a különbözőségben való összefogás lehet az Európai Unió sikeres jövője. Az egymással való megbékélés nem az önazonosságunk végét jelenti, hanem a része kell hogy legyen.
Mihal Vasečka, a pozsonyi Etnikumok és Kultúrák Kutatói Központjának igazgatója a szerda délutáni konferencián kiemelte az emlékezés fontosságát. – Egyes tényekre emlékszik a szlovák nép, míg másokat kitöröl az emlékezetéből. A szelektív emlékezés negatív hatással van a békés együttélésre. Látok egyfajta nyitást Pozsony történelmének újra megismerésére, illetve a magyar kultúra újbóli felfedezésére is – hangsúlyozta Vasečka.
Sárdi Péter, a magyar országgyűlés külügyi hivatalának vezetője azt a fotópályázatot mutatta be a konferencia résztvevőinek, amelyet a Kárpát-medencei együttélés témájában hirdettek meg. Harmincnégy országból több mint 4700 beszédes fotó érkezett.
A konferencia résztvevői kiemelték, a civilek és a politika nélkül a megbékélés nem valósul meg.
Papp Árpád Vajdaság szelleme – a mai Balkán gondjai című felszólalásában elmondta, az a sokszínűség, amely Vajdaságot jellemzi egyedi és megismételhetetlen, és nem kellene kuriózumként kivitelre szánni, hanem a régióban élőket tölthetné el büszkeséggel. A legfontosabb lépésként a tények ismertetését emelte ki, a saját és a velünk élők kultúrájának a megismerése a sarkalatos pont a megbékéléshez. A megbékélés, Papp szerint, pedig a régiókban, a mindennapjaikat együtt élőknél kell hogy megkezdődjön, hiszen amennyiben ott nincs békés együttélés, akkor az az együttélés elviselhetetlenné is válhat. Papp Árpád pozitív példaként bemutatta az Együtt élni program keretében kiadott katalógust, amely a magyar és a szerb közös történelem és kultúra bemutatását célozza.
Dr. Surján László, aki a Megbékélési Mozgalom atyja is elmondta, a www.chartaxxi.eu című honlapon a Kárpát-medencében élők anyanyelvükön olvashatnak a mozgalomról és itt alá is írhatják a chartát, az alapító levelet, amelyet eddig több mint ezren támogattak. – Az aláírás csak jelzés. Csak akkor lesz hatása, ha tömeges. A mozgalom nem egyesület, nem szed tagdíjat, nem tart közgyűlést, nem választ elnököt. Nem lebecsülve az egyesületi életet, mégis azt mondom: nem rág gittet. De élő mozgalmat szeretnénk. Honlapunk sem csak a charta szövegéből áll. Figyelünk az úgy nevezett jó hírekre. Példa: Romániában a parlament szünetet tartott március 15-én, hogy a magyar képviselők részt vehessenek az erdélyi ünnepségeken. Jó híreket bárki beküldhet – emelte ki dr. Surján.
