Tudósítónktól
Boston, márc. 31.
A legismertebb vajdasági magyar nemzetközi jogász, dr. Várady Tibor is részt vett azon a háromnapos nemzetközi fórumon, amelynek keretében március végén a bostoni Harvard Egyetem jogi kara megünnepelte a jogtudományos doktori képzés kezdetének századik évfordulóját. A fórum a globális jogászképzés kérdéskörével foglalkozott, amelyet Martha Minow dékán köszöntőjében az egyik legaktuálisabb jogi témának nevezett. Minow professzor egyébként a Koszovóval foglalkozó független nemzetközi bizottság tagja volt, és könyvet is írt a tömeges erőszak utáni bosszúállás, illetve megbocsátás jelenségeiről.
Minthogy a világ sok országában már az alapvető jogi oklevéllel rendelkezőket is „doktori” címmel ruházzák fel, nem meglepő, hogy a közvéleményben meglehetősen zavaros a kép arról, hogy melyik jogi cím mit is jelent. Ezért tűnhet meglepőnek az is, hogy az Egyesült Államok és a világ egyik legismertebb egyeteme a jogi doktorátus bevezetésének „csak” századik évfordulóját ünnepli. Érdemes tisztázni, miről is van szó.
Természetesen sokkal régebben kezdtek brit mintára gyakorló jogászokat képezni Amerikában. A Harvard volt a harmadik egyetem a kontinensen, amely 1817-ben ilyen jellegű programot indított. A jelenlegi amerikai jogászképzés háromszintű: a bármilyen egyetemi oklevél megszerzése után elvégezhető hároméves jogi kar (az USA több mint 3000 egyeteme közül kétszázon létezik ilyen posztgraduális jogi kar) a Juris Doctor (JD) címet nyújtja, amely alapfokú jogi oklevélnek számít, és – államvizsga letétele esetén – professzionális joggyakorlásra jogosít. A Legum Magister (LLM) ezzel szemben tudományos (mester)fokozatnak számít, és az előbbi elvégzése után szokás folytatni.
A terület legmagasabb tudományos fokozata viszont a jogtudományok doktora cím, a PhD-szintű Scientiae Juridicae Doctor, SJD (Amerikán kívül más elnevezések is léteznek, például a német Dr. Jur.), amelyet további 3–5 évig tartó tanulás, kutatás és disszertáció elkészítése, megvédése árán szerezhető. Nem keverendő össze a tiszteletbeli „jogdoktori” címekkel, amelyet általában politikusoknak vagy politikával is foglalkozó jogászoknak adományoznak bizonyos egyetemek. A Harvard Egyetem száz évvel ezelőtti újítása éppen a PhD-szintű jogtudósi képzés bevezetése volt.
Várady professzor (aki 1970-ben szerezte meg a Harvardon az SJD fokozatot), a budapesti Közép-európai Egyetem nemzetközi kereskedelmi jogi tanszékének vezetője, a nemzetköi jogi nyelvezet kérdéseivel foglalkozó panel munkájában vett részt. A Magyar Szó egyik következő számában interjút közlünk vele a tanácskozás munkájáról és a terület számunkra is legérdekesebb kérdéseiről.
