Munkatársunk jegyzete
Washington, június 22.
Elvben előfordulhat, hogy az amerikai képviselőház tehetetlen jobboldali elnöke – saját pártja szélsőségeinek engedve, letartóztatási parancsot ad ki az amerikai igazságügy-miniszter ellen.
Aminek, megint csak elméletben, az lehet a következménye, hogy a Kapitólium védelmével megbízott rendőrök tűzpárbajba keverednek a szövetségi kormány vezetőinek őrzésére szervezett fegyveres erőkkel. Igazi vadnyugati jelenetnek lehetünk tanúi jövő héten Washingtonban!
Szakértők szerint minderre valószínűleg nem kerül sor, de a radikális republikánus törvényhozók céltudatosan arra játszanak, hogy minél nagyobb port kavarjanak Eric Holder igazságügy-miniszter körül, aki – minő véletlen! – ugyanolyan bőrszínnel született, mint az elnök.
Noha a ringmestereknek nem igazán számít, milyen kérdésben történik mindez – csak az, hogy demokrata ellenfeleiket minél jobban lejárassák, akár mondvacsinált ügyek vagy elhallgatott tények árán –, mi mégis nézzünk utána, miről van szó valójában. Annál is inkább, mert a Kárpát-medencében is folynak hasonló politikai boszorkányüldözések: nem árt tehát nyitott szemmel járni!
Amerikai detektívfilmekbe és csattanós hírtörténetekbe illik nemcsak a fenn vázolt esetleges végkifejlet, hanem az a módszer is, amellyel az ügy kezdődött. Évekkel ezelőtt, még a Bush-kormányzat idején – és ez az az alapvető tény, amit a republikánus üldözők most hatékonyan elhallgatnak! – kitalálta valaki az akkori igazságügy-minisztériumban, hogy fegyvercsempészek kezébe csempésznek(!) kétezer tűzfegyvert, és majd azok útját figyelve megállapítják – előbb-utóbb pedig leleplezik – azokat az utakat-módszereket-felelősöket, akik az USA területéről Mexikóba, az ottani kábítószerkartelek kezére játsszák a tiltott árut.
A sztori mellékága, hogy persze ugyanaz a republikánus hatalom – és a jelenlegi még kevésbé – hallani sem akar arról, hogy magát a fegyvereladást szabályozzák (a korlátozás ötletét senki fel sem meri vetni, esetleg csak a tökéletesen elhallgat(tat)ott amerikai szélsőbal), és akkor eleve nem juthatna gyanús elemek kezébe halálos fegyver. Nem, ők inkább maguk „vetik be” a (kétezer gépfegyverből álló halálos) csalit, hogy majd kvázi nagy halat fogjanak vele.
Nos, a csalit be is vették a csempészek, és a kétezerből 1300 fegyver szőrén-szálán – no meg a mexikói határon keresztül – eltűnt. Az Obama-kormányzat – amelyet eleve gyengeséggel és a bűnözők meg illegális bevándorlókkal szembeni lazasággal vádoltak – a valóságban nemhogy leállította volna a „módszert”, hanem tovább is alkalmazta azt, hiszen mindent megtett annak érdekében, hogy ne lehessen „gyávasággal” vádolni. (Gondoljunk csak Bin Laden megöletésére, a minden korábbinál tömegesebb kitoloncolásokra, és az első guantánamói perek elindítására – mindarra, amire Bushék nem voltak képesek!)
Történt pedig 2010-ben, hogy egy fegyveres kábítószer-csempészési akció során tűzpárbajba keveredtek a mexikói betolakodók az amerikai határőrökkel, amelyben nemcsak a bűnözők, hanem az utóbbiak közül is elesett egy személy. Itt kezdődött Darrell Issa kaliforniai republikánus képviselő kiemelkedő szerepe, aki addigra – a Teadélután mozgalom hevében képviselőházi többséget szerző szélsőséges jobboldaliak szavazataival a kormány működését ellenőrző bizottság elnöki posztjára emelkedett. Issa elhatározta, hogy itt a jó alkalom a demokrata tisztségviselők megleckéztetésére.
Eric Holder igazságügy-miniszter szerencsétlenségére egy alacsonyabb beosztású tisztségviselő – a törvény szavát követve! – nem ismerte el a legelső képviselőházi meghallgatáson, hogy egyáltalán létezik a Gyors és Ádáz fedőnevű igazságszolgáltatási hadművelet. (Törvény tiltja, hogy a kormányhivatalnokok titkos akciókról adatokat szolgáltassanak.) Ekkor vált Issa maga is ádázul tomboló törvényhozóvá, és megidézte magát a minisztert a képviselőházi bizottság elé – nem kevesebb, mint kilenc alkalommal. Holder azonnal elismerte, hogy az akció és annak elsődleges elhallgatása is hibás volt (noha nem ő maga indította el), valamint több mint 7600 dokumentumot a képviselők elé tárt. Csakhogy Issa célja nem az ügy feltérképezése volt, hanem a tekintélyes fekete bőrű demokrata politikus meghurcolása. Minden egyes alkalommal verbális molesztálás alá vette, valahányszor Holder megjelent a magasságos bizottság színe előtt.
Eric Holder újságíróknak nyilatkozik (Beta/AP)
Holder még a héten is megpróbált egyezséget kötni és több mint százötvenezer dokumentumba kínált betekintést, de Issa mást akart: a miniszter végleges bemocskolását, azzal a mondvacsinált váddal, hogy „megsértette a kongresszust”. A jobboldali többségű bizottság el is fogadta a javaslatot, ami a jövő héten a képviselőház elé kerül, ahol – mint John Boehner republikánus elnök már jelezte – minden valószínűség szerint el is fogadják. És akkor jöhet a letartóztatási parancs a legfőbb igazságügyi tisztségviselő ellen – aki nem követett el semmit.
A végső cél természetesen Barack Obama megbuktatása a novemberi választásokon. Az elnök sem maradhatott tehát adós, és még a bizottsági döntés előtt hivatkozott a végrehajtó hatalom előjogára, amivel bizonyos dokumentumokat visszatarthat a törvényhozás előtt – gyakorlatilag megtiltva Holdernek azok kiadását, és eleve semmissé téve az ádázul tomboló jobboldal minden lépését.
Ennek ellenére a két amerikai politikai ellenfél választásokra startoló vonata fékezetlenül száguld ugyanazon a sínpáron egymás – vagy a szakadék – felé. A vadnyugati tragikomédiák minden dramaturgiai kellékével megpakolva.
