Hadgyakorlat keretében végrehajtandó rakétakísérletekkel válaszol Irán az ellene bevezetett olajembargóra, továbbá néhány trükkel, amelyeknek célja a hazai kőolaj eljuttatása az Európai Unióba, amely vasárnap újabb szankciókkal sújtotta a közép-keleti országot.
Teherán vitatott atomprogramja miatt az EU megtiltotta az iráni nyers kőolaj és olajtermékek importját, felfüggesztette az olajiparban használt kulcsfontosságú berendezések exportját Iránnak, és befagyasztotta az iráni központi bank európai vagyonát. Az olajembargóval Brüsszel azt szeretné elérni, hogy Teherán ne tudja finanszírozni nukleáris programját. Washingtonnal együtt azt is ki akarja kényszeríteni, hogy Irán engedje be atomközpontjaiba a nemzetközi ellenőröket. Az USA és az EU ugyanis azt gyanítja, hogy Irán titokban atombomba gyártásához is felhasználhatja az általa békésnek ígért urániumdúsító létesítményeit.
Emiatt az EU korábban már gazdasági szankciókat, az USA pénzügyi korlátozó intézkedéseket vezetett be Irán ellen. (Ez az iráni olajexport és nemzeti valuta árfolyamának csökkenését okozta.). Sőt „ismeretlenek” évekkel ezelőtt komputervírussal lassították az iráni atomkutatásokat. Teherán a nukleáris képességeiről folyó vitában a világ kőolaj-kereskedelmében fontos Hormuzi-szoros blokádjával fenyegette meg a Nyugatot. Megtiltotta sok európai termék importját is.
Brüsszel vasárnap óta érvényes olajembargójára Teherán azt válaszolta, megvédik magukat és elhárítják a büntetőintézkedés következményeit. Irán új ügyfeleknek adná el az EU-nak szánt kőolaj nagy részét. A maradékot megpróbálná – a szankciókat megkerülve – becsempészni az EU-ba. Ennek érdekében Irán állítólag már olajtankereinek a felét átkeresztelte és más ország(ok)ban jegyeztette be, hogy így akadálytalanul juttathassa el a kőolajat az unióba.
Teheráni kormánytisztségviselők állítják: a legújabb szankciók nem okoznak majd gondot. Szakértők szerint az ország legfontosabb bevételi forrását jelentő olajexport korlátozását Irán nagyon is meg fogja érezni s talán szenvedni is (az olajexport a GDP 30–40 százalékát adja). Az embargóig az exportált iráni nyers kőolaj húsz százaléka irányult az EU-ba. Ha ezt a mennyiséget nem vagy csak részben tudja eladni másutt, az államkassza komoly bevételkiesést szenvedhet el, így kevesebb jut támogatásokra. Emiatt akár zavargások is kialakulhatnak az országban.
Az EU pótolni tudja a kiesést, hiszen teljes nyerskőolaj-szükségletének csak 6 százalékát fedezi iráni importból. A tagállamok esetében eltérő a helyzet. Némelyek ennél is kevesebbet vesznek Irántól. Németország olajszükségleteinek csak egy százalékát fedezi ebből az országból, mások többet. A legrosszabb helyzetben ezúttal is a súlyos válsággal küszködő Görögország van, amely eddig kőolajszükségleteinek csaknem egyharmadát szerezte be Iránból.
