Előfordulhat, hogy egy kocsmai asztaltársaság lázas disputába bocsátkozik annak vallási, jogi, esztétikai és egészségügyi aspektusait feszegetve, hogy a hímvessző rituális „bőrtelenítése” helyes-e vagy helytelen, amikor azonban e „magvas” kérdést a Bundestagban is napirendre tűzik (a spanyol bankmentő csomag mellett), az már jelzésértékűnek számít.
Amellett, hogy újfent megerősíti, nagy az isten állatkertje, úgymond kikényszeríti azt is, hogy ne lehessen csak úgy, fitymálva elsiklani a téma felett.
A vihart a kölni tartományi bíróság június 26-án hozott ítélete váltotta ki, amely jogellenesnek minősítette a fiúgyermekeken vallási indíttatásból végzett körülmetélést, arra hivatkozva, hogy a zsidó és muzulmán szokás sérti az egyén (a beavatkozásnak alávetett gyerekek) önrendelkezési jogát, márpedig ez előbbrevaló a vallásszabadságnál. A döntést egy négyéves muszlim fiú esete vezette fel. A fiún szülei kérésére hajtották végre a beavatkozást a kölni kórházban, ahova azonban két nappal később erős vérzés miatt visszakerült.
A bíróság gondolatmenete szerint a körülmetéléssel várni kellene, amíg az érintett nagykorú lesz és önállóan, saját belátása szerint dönt a beavatkozásról, tudniillik a zsidóknál nyolcnapos korban végzik el ezt a műtétet (a muzulmánoknál a serdülőkor táján). „Erről csak a Jóistennel lehetne megegyezni” – közölte Dieter Graumann, a németországi zsidó közösség szervezetének elnöke, és nyomatékosította, hogy a körülmetélés elhalasztása elfogadhatatlan, nem lehet eltérni a vallási előírásoktól.
Az Európai Rabbik Konferenciája (CER) igen bőszen reagált; a bírósági döntést a zsidóság elleni támadásnak minősítette, ráadásul a holokauszt óta a legsúlyosabbnak. Pinchas Goldschmidt rabbi, a konferencia elnöke a bírósági verdiktből egyenesen azt hámozta ki, hogy az a zsidó közösség létét kérdőjelezi meg Németországban, hovatovább ez jel számukra, hogy ideje elhagyniuk az országot. „A rituális vágás betiltása a náci korszak kezdetén sok zsidó számára azt jelezte, hogy ki kell vándorolni Németországból, a körülmetélés tiltása pedig sokkal erősebb jelzés, mert a szokásnak nagyobb a vallási jelentősége” – érvelt.
A rabbi olyanokat is mondott, hogy az antiszemiták újabban az emberi jogokra hivatkozva bélyegzik meg a zsidókat, szerinte a kölni bíróság döntése a vallási kisebbségek elleni támadások sorába illeszkedik a svájci minaretépítési tilalom, a franciaországi burkaviselési tilalom és az állatok rituális vágásának hollandiai tilalma mellé. Avichai Apel, a németországi ortodox zsidó rabbik konferenciájának vezetője hozzátette: „Nem tudunk arra várni, hogy a karlsruhei alkotmánybíróság is állást foglaljon a kérdésben. A mohélek (a körülmetélést végző rabbik – a szerz. megj.) – tovább folytatják munkájukat a zsinagógákban.”
Nosza, a fitymaügy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) hétfői elnökségi ülésén is vezértéma lett; Angela Merkel kancellár (aki kedden, július 17-én ünnepelte 58. születésnapját) amondó volt, Németország bohócot csinál magából, ha hagyja, hogy az egyetlen állam legyen a világon, ahol a zsidók nem gyakorolhatják vallási szertartásaikat. Egyben szorgalmazta, hogy a Bundestag csütörtöki rendkívüli ülésén, amelyet – a nyári szünetet megszakítva – a spanyol bankmentő program okán hívtak össze, vitassák meg a dolgot, illetve, hogy a törvényhozás alsóháza határozatban foglaljon állást a vallásgyakorlás szabadsága mellett. Andreas Michaelis, Németország izraeli nagykövete eközben a Knesszetben volt kénytelen szaporán meakulpázni a kölni ítélet miatt.
Noha a Bundestagban végül mégsem született ilyen irányú határozat, a CDU a lehető leghamarabb jogbiztonságot akar teremteni az ügyben, ám Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter, a konzervatív uniópártokkal koalícióban kormányzó liberális FDP politikusa szerint a fitymaügyet nem lehet gyorsan rendezni, mert három alapvető jogterület, a vallásszabadság joga, a testi épséghez fűződő jog és a szülői jogok csoportja között kell egyensúlyt teremteni. A tárca ezért egyszerre vizsgálja a családjogi és a betegjogi törvény módosításának lehetőségeit.
A németországi eset egyébként nem egyedülálló. Tavaly ilyenkor Kaliforniában 12 ezer aláíró támogatta az indítványt, hogy San Franciscóban minősítsék vétségnek a fiúk 18 éves kor alatti körülmetélését. Novemberben népszavazásra szándékozták vinni e kezdeményezést, ám október elején Jerry Brown kaliforniai kormányzó lefújta a referendumot, bejelentvén: aláírta azt a törvényt, amely megakadályozza, hogy a helyi hatóságok betilthassák a körülmetélést.
Az ügyben érintett zsidó közösség szerint a körülmetélés ellen tiltakozók leplezetlen antiszemiták, amit szerintük alátámaszt, hogy ügyük népszerűsítésére képregényt is rajzoltak, amelynek főszereplője a Fitymaember (Foreskin Man), aki a nácik árja embertípusának tipikus megtestesítőjeként szőke és jóképű, míg galád ellenfele, a kalapos-szakállas, imasálat viselő Metélő Szörny (Monster Mohel), aki kisgyermekek csonkításában leli örömét…
A körülmetélés, avagy cirkumcízió (lat. circumcidere) amúgy a legősibb és leggyakoribb „sebészeti” beavatkozás. A világon a felnőtt férfiak mintegy negyede körülmetélt, de az idevágó statisztika országonként nagyon eltérő. Az eljárás – bizonyára áldozati szertartáshoz köthető – eredete ismeretlen, valószínűleg már az őskorban alkalmazták. A körülmetélésre vonatkozó legkorábbi bizonyítékot egy egyiptomi (i. e. 2340 körüli) sírdomborműben tárták fel. Egyiptom római meghódításának idejére (i. e. 30) a körülmetélésnek rituális jellege lett; aki részesülni óhajtott a papok tudásából, előbőrét rá kellett áldoznia. A zsidó vallás betérési szertartása – Ábrahám szövetsége („És metéljétek körül a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.” – Gen. 17:11) –, a muszlimok számára pedig a lelki megtisztítást jelenti.
