A periódusos rendszer 79. eleme a történelem kezdete óta a legnépszerűbb, legkeresettebb és leghalálosabb.
A latin neve (aurum) után Au vegyjelű nemesfémet már az egyiptomi fáraók is istenítették, a rombolással, gyilkolással és fosztogatással epikus nagyságúra nőtt Római Birodalom hatalma is eme, másoktól elrabolt, jellegzetesen sárgásan fénylő fémre épült. És ez a sejtelmesen csillogó fém volt – Kolumbusz előtt és után – az új világ felfedezésének és meghódításának fő mozgatórugója is. A gazdagságot, pompát, fényűzést és egyszersmind hatalmat megtestesítő nemesfém miatt sok ártatlan és ártalmas vére folyt, s ma is ugyanúgy sóvárognak utána, mint egykoron.
Amikor 1519-ben Hernán Cortés a mai Veracruz környékén az aztékok földjére lépett, II. Montezuma is félistennek (Ketzalkoatl) vélte, ezért arannyal és drágakövekkel kedveskedett neki, ám Cortés úgy vélte, az „ördögimádó” aztékokkal nem kell tárgyalni, hanem tűzzel-vassal áttéríteni őket a keresztény hitre. A sajátos „hittérítést” nagyon kevesen élték túl. Montezuma sem. Az aztékok összes aranyát Spanyolországba szállították, érdemeiért Cortés a Valle de Oaxaca márkija titulust kapta.
A receptet később számos változatban alkalmazták. Így a Francisco Pizarro vezette konkvisztádorok 1532 novemberében, amikor Cajamarcában (mai Peru) tőrbe csaltak és lemészároltak egy seregnyi gyanútlan inkát, és foglyul ejtették vezérüket, Atahualpát. Az utolsó (legitim) inka uralkodó rádöbbenve a spanyolok arany iránti vonzalmára, szabadságáért cserében felajánlotta, hogy egy 6,7x5,17 méteres szobát (2,42 m magasságig) megtölt egyszer arannyal és kétszer ezüsttel. Két hónapot kért erre. Pizarro rövid gondolkodás után rábólintott. (Történészek szerint a spanyolok csak az első rakományból mintegy 11 tonna aranytárgyat olvasztottak fel és öntöttek rudakba, amely jelen tőzsdei értékben mintegy 1,2 milliárd dollárnak felel meg). Az arany és ezüst folyamatosan érkezett, ám Pizarro egyszer csak meggondolta magát; egy koncepciós perben bűnösnek nyilváníttatta és máglyahalálra ítéltette az inka vezért. Vincente de Valverde domonkos rendi szerzetes nagylelkűen felajánlotta Atahualpának, ha megkeresztelkedik, más halálnemet választhat. Tudta persze, hogy az inka vezér tartott a máglyahaláltól, mert hite szerint ilyen esetben lelke nem mehetett volna a túlvilágra. Atahualpa beleegyezett hát e „nemes ajánlatba”, és már hithű katolikusként ment a vesztőhelyre. Kérésének eleget téve nem tűz, hanem garotte (fojtópánt) segítségével oltották ki az életét.
Az aranyláz egyeseket ma is az egykori inkák földjére vonz. A különbség mindössze annyi, hogy már nem konkvisztádorok, hanem multinacionális cégek erednek a nyomába. A Cajamarca közelében kibontakozó aranyláz eddig öt emberéletet követelt, de a több hónapja tartó tüntetés-sorozat miatt nem zárhatók ki további áldozatok.
A Cajamarca közelében fekvő Yanacocha városában található Dél-Amerika legnagyobb aranybányája, amelynek többségi tulajdonosa 1993 óta a coloradói székhelyű Newmont bányatársaság. A Newmont Mining Corp. tavaly vette tervbe, hogy 24 kilométerre Yanacochától még egy ennél is nagyobb bányát hoz létre. A leendő arany- és rézkitermelő bánya 3600 méteres magasságban, mintegy 3000 hektáron terülne el, és 4,8 milliárdos beruházással hoznák „tető alá”. A bányaépítést előirányozó Conga Projektre Ollanta Humala perui elnök mondott áment július elején. Bejelentését követően szinte vezényszóra teltek meg Cajamarca utcái a tüntetőkkel, akik már korábban is szerveztek tiltakozásokat a bányabővítés ellen.
A helyiek szerint a bánya ellehetetlenítené az életüket, veszélyeztetné a tiszta vízhez való hozzáférésüket, ezáltal megélhetésüket és az egészséges élelmiszerek termelését. Ódzkodásuk érthető, a Newmont ugyanis „kisajátítaná” a környező négy magaslati tavat, amelyből kettőt teljesen kiszárítana, hogy hozzáférjen az alattuk fekvő érchez, a másik kettőt pedig hulladéktárolóként használná. A vízkészlet pótlására mesterséges tározókat hoznának létre. A vállalat szerint vízgazdálkodási tervük szavatolja a helyiek zökkenőmentes vízellátását.
Ez azonban nem nyugtatta meg a lakosságot, hiszen már a yanacochai bánya kapcsán is számos esetben panasszal, majd tiltakozással éltek: eleinte az elvett földjeikért fizetett alacsony kompenzáció miatt, majd a környezetet és egészségüket ért károk miatt is. 2000-ben például a bányatársaság egyik kamionja felborult, s mintegy 300 kiló higany ömlött ki, ennek következtében mintegy ezren szenvedtek mérgezést.
A sorozatos demonstrációk hátterében az is meghúzódik, hogy a vidéki lakosság már évtizedek óta fájlalja, hogy nem részesülnek kellő mértékben a gazdasági növekedés hasznából. Márpedig az nem elhanyagolható; Peruban 2010-re 47 százalékkal nőttek a bányászati beruházások.
2008-ban az amazonasi indiánok demonstrációja előzte meg, hogy ősi földjeik a külföldi energiavállalatok kezére kerüljenek, tavaly nyáron a Titicaca-tó közelében, Punóban bontakozott ki hatalmas tüntetés az őslakos ajmarák és a külföldi bányászati cégek közötti konfliktus miatt.
Júniusban a szomszédos Kolumbiában is paprikás volt a hangulat; 20 ezren vonultak utcára a tolimai Ibaguében, hogy tiltakozzanak az AngloGold Ashanti Ltd. bányaóriás La Colosa nevű új (arany)bányászati koncessziójának megvalósítása ellen...
Hogy aggályaik nem alaptalanok, arra részben a Public Eye Award is következtetni enged. (A Public Eye díjat két svájci civil szervezet, a Berne Declaration és a helyi Greenpeace osztja ki 2000 óta, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a környezetkárosító és jogtipró, felelőtlen vállalati magatartásra. A díjakat évente Davosban, a Világgazdasági Fórummal párhuzamosan – és annak ellenpontjául – osztják ki, civil szervezetek jelölései és online szavazatok alapján.) Nos tavaly a „legfelelőtlenebb vállalat” díjat az AngloGold Ashanti kapta, két évvel korábban pedig a Newmont bányatársaság.
A Newmont az„elismerést” a ghánai Akyem projecttel „érdemelte ki”, amellyel felbecsülhetetlen környezeti károkat okozott, ugyanis beszennyezték a földet és folyókat, a helyi lakosságot pedig kényszerrel telepítették ki otthonaikból. Pedig a hatástanulmány akkor is csupa gondviselést és gyönyört ígért.
