2024. július 17., szerda

Obamát újraválasztották

Még négy évig az ország élén -- A kongresszus továbbra is megosztott marad
Közép-európai idő szerint hajnali negyed hatkor -- a korábbi szokáshoz képest sokkal óvatosabb számítások alapján -- az amerikai tévétársaságok egymás után jelentették, hogy Barack Obama elnök győzött. A kongresszus két házában nem lesz jelentős változás: a szenátus a Demokrata Párt, a képviselőház a Republikánus Párt kezében marad.

Még négy évig Obamával előre: Amerika választott.

Legfrissebb:

Barack Obama, az Egyesült Államok újraválasztott 44. elnöke európai idő szerint szerda reggel hatalmas chicagói tömeg előtt köszönte meg az országnak, stábjának és családjának a győzelmet. Rendkívül erőteljes beszédében Obama az amerikai társadalom egységét hangsúlyozta: „Együtt emelkedünk fel, vagy együtt hanyatlunk” – mondta a győztes, aki nemcsak az elektori szavazatok meggyőző többségével tarthatja meg hivatalát, hanem az országszerte leadott szavazatok több mint egymilliós többségével is. Obama a beszéd legelején köszönte meg kihívójának az erős kampányt és támogatóinak hatalmas tapsvihara közepette méltatta Mitt Romney hazaszeretetét. Hozzátette, már a napokban találkozni fog a republikánus politikussal, hogy megbeszéljék, hogyan tudnának együtt tevékenykedni az USA gazdaságának erősítésén.

A maga részéről Mitt Romney kissé késlekedve, kissé csalódottan, de hasonló eleganciával ismerte el fél órával korábban a vereséget. Noha stábjában akadtak olyan nézetek, hogy bírósági úton kellene elvitatni az elnök győzelmét, Romney felülkerekedett ezen a potenciálisan országromboló erőlködésen és kijelentette, hogy „a választásoknak vége”. A Republikánus Párt jelöltje rövid beszédében szintén összefogásra szólított fel és azt mondta, imádkozni fog Obama sikeréért.

Mindkét jelölt hozzállása a legjobb amerikai hagyományokat tükrözte, amelyek szerint a legádázabb politikai harc is csak egy nagy játék, amelynek lezajlása után minden tisztességes hazafinak az a dolga, hogy összefogjon – különösen kritikus időkben, mint amilyen a mostani is. Már a következő hetek megmutatják, mennyire őszinte és hatékony volt ez a megnyilatkozás, hiszen a washingtoni hatalomra rendkívül kényes feladat vár: az év végéig új költségvetési kompromisszumot kell kimunkálni, különben újabb recesszióval fenyegető, szigorú megszorításokra kerül sor egy korábban elfogadott törvény alapján.

A szerda reggelig közzétett adatok alapján Barack Obama 303, Mitt Romney 206 elektori szavazattal rendelkezett a lehetséges 538-ból. Az elnök 26 államban és a fővárosi kerületben győzött, országosan 55 millió szavazatot kapott (50 százalék), Romney pedig 54 milliót (49 százalék). Az idén egyharmad arányban újraválasztott szenátusban a demokraták egy helyet nyertek a korábbihoz képest (52:44, egy független szenátorral és 3 eldöntetlen párharc mellett). A képviselőházban megmarad a republikánus többség (223:166, 46 eldöntentlen mandátum mellett). Tizenegy kormányzó-választást tartottak, ezek közül hétben demokraták, négyben republikánusok győztek.

Az elnöki és az alelnöki pár Chicagóban ünnepel

Kedd éjfél:

Noha szinte pontosan a megjósolt eredmények születtek kedden az amerikai választásokon, az eredményhirdetési dráma még szerdán nulla órakor is tartott. Mitt Romney másfél órával a televíziós választási szakértők döntése után sem ismerte még el a vereséget, sőt egyes jelentések szerint visszafordult szállodájába, amikor Karl Rove, a párt legagyafúrtabbnak tartott háttérembere olyan szignált küldött, hogy Ohiót nem adják fel, hanem akár hetekig fogják bíróságon vitatni az ügyet.

Obama győzelmének bejelentésére annak alapján szánta el magát az amerikai média, hogy Ohio államban már csak azoknak a megyéknek a szavazati vártak megszámlálásra, ahol a demokratáknak hagyományosan jelentős előnyük van. Floridában és Virginiában még nyitott volt a verseny, ám annak a két államnak az elektori szavazatai már nem lennének elegendők az eredmény visszafordítására.

Miközben Obama chicagóiközpontjában hatalmas tömeg ünnepel, Romney hívei Bostonban zavarodottan várták a stáb döntését. A jobboldali kommentátorok – akik elismerték a vereséget – azzal kezdték azt magyarázni, hogy Romney „nem volt elég agresszív” az Obama-ellenes támadásokkal. Ez várható volt, hiszen a Republikánus Párt szélsőséges jobbszárnya soha nem fogadta el igazán az eredetileg mérsékeltnek ismert Romney-t. Grover Norquist, aki arról híresült el, hogy minden egyes republikánus törvényhozóval írásbeli fogadalmat írat alá a kampánytámogatás fejében arról, hogy soha nem fognak adóemelésre szavazni. Az így túszul tartott kongresszusi tagok így aztán nem választóik vagy saját fejük szerint szavaznak, mert egy soha semmire meg nem választott háttérember zsebében érzik magukat.

Norquist odáig ment, hogy kijelentse: „Obama veszített, a Teadélután győzött”, mert ezek után az elnök lesz kénytelen a jobbboldal követeléseinek eleget tenni. Ez annál is furcsább, mivel éppen a republikánus tábor hangoztatta, hogy az elnökválasztás tulajdonképpen egy Obamáról szóló referendum lesz. Most, hogy az elnök megnyerte ezt a referendumot, azt várná az ember, hogy a másik fél lesz kénytelen feladni a kompromisszumok makacs elutasítását.

Obama az Interneten köszönte meg a bizalmat, de ő is kivár a győzelmi beszéddel, hiszen még Romney sem telefonált neki. Egy picit hasonlít a helyzet a 2000. évi floridai helyzetre, amikor Al Gore alelnök már elindult megtartani a vereséget elismerő beszédet megtartani, de visszafordult, amikor kiderültek a floridai visszásságok.

A részletes eredmények ismerete nélkül is elmondható, hogy Obama győzelme elsősorban két tényezőre vezethető vissza. Az objektív körülmény az, hogy az amerikai társadalom arca lassan de biztosan változik a kisebbségek javára: náluk nagyobb a népszaporulat, ők alkotják az új szavazók egyre nagyobb hányadát. A másik ennél sokkal szubjektívebb ok és Barack Obama személyiségében rejlik. Az iránta érzett rokonszenv még a gazdasági viszonyok lassú javulása ellenére is sokkal nagyobb, mint a Mitt Romney-ba vetett bizalom, aki a szupergazdag rétegbe való születésével és az egész élete folyamán élvezett privilégiumok folytán egyszerűen képtelennek tűnik átérezni az átlagember életkörülményeit és legfeljebb csak erőltetetten tud a tömegekhez viszonyulni.

Akármilyen bonyodalmakkal vagy esetleg mégiscsak elegánsan végződik is a választás, az amerikai politikai hatalom csúcsain folytatódik majd a kötélhúzás. A megosztott törvényhozásnak és az elnöknek meg kell találnia az együttműködés módját, mert különben még évekre elodázódik a társadalom égető problémáinak megoldása.

A legutolsó hír szerint Mitt Romney európai idő szerint reggel 7-kor tervezi, hogy megjelenik hívei és a virrasztó tévéközönség előtt. Általános várakozásoks zerint be fogja ismerni a vereséget. Minden más húzása rendkívüli bonyodalmakhoz vezetne.