Agyonlőtték az utcán, de csak másnap tudta meg, hogy meghalt. Hulla létére egész eleven volt, bár a kedve egyre romlott azt követően, hogy azzal gyanúsítgatták, a rezsimnek kémkedik.
Aztán titkos ügynökök keresték fel, és arról akarták meggyőzni, hogy támadjon fel, cáfolja meg saját halálát. Később hazaárulással vádolták és zsarolták. Végül elege lett az egészből és elszökött.
Hol volt, hol nem volt, a bérces Balkánon által, Kis-Ázsián is túl, az Elburz-hegység lábánál fekvő Teheránban egy háromgyerekes család középső és egyetlen leánygyermekeként élt egy lány. Az egyetem filozófia karán folytatott tanulmányai mellett, énekórákat vett és hegedülni tanult, emellett egy utazási irodában dolgozott és idegenvezető szeretett volna lenni. A politika sohasem érdekelte. Véletlenül keveredett az iráni elnökválasztást követő teheráni tüntetések forgatagába. Zenetanárával ült egy autóban a Kārgar sugárúton dugóba szorult hosszú kocsisorban. Nagyon melege volt, ezért kiszállt az autóból. Ekkor érte a halálos lövés. 2009. június 20-át írtak.
A 26 éves Neda Aga-Szoltan tragikus halálát megörökítő megrázó képsor a YouTube révén bejárta a világot. Mindenki megbotránkozott és levonta a következtetést: a forradalmi gárda emberei a tömegbe lőttek és szíven találták Nedát. Talán a Baszidzs milícia egyik mesterlövésze vette célkeresztbe, vagy valaki más... a lényeg, hogy a rezsim ölte meg. Pfuj-pfuj, csúnya Ahmadinedzsád bácsi! Földet reá!
A Neda Aga-Szoltan halálát megörökítő videó mellett egy fénykép is a média központi illusztrációs elemévé vált. Az akkor 32 éves Neda Szoltani képe, aki nem csak nevében, hanem arcra is a megszólalásig hasonlít(ott) az agyonlőtt Nedára. A teheráni egyetem adjunktusaként angol nyelvtant tanító Neda Szoltani Neda Aga-Szoltan halálának másnapján kora reggel ment dolgozni. Addigra már 67-en jelölték barátjuknak a Facebookon. Órákon belül még háromszáz csatlakozni óhajtó „rajongója” lett. Este egy ismeretlen mailjéből tudta meg, hogy meghalt, pontosabban, hogy előző nap lelőttek egy (állítólag) Neda Szoltani nevű lányt. Diákjai, kollégái, barátai és rokonai hívogatták, hogy a CNN, a Fox News, a BBC, CBS és a hazai (iráni) csatornák is a fényképét mutogatják, az ő facebookos profilképét használják a hírek illusztrálására.
Szoltani azonnal mindenkinek üzent, közölve, hogy tévedés történt, köszöni jól van, nem lőtték le, összetévesztették a másik Nedával. Egyes bloggerek kijavították a hibát, a nagy médiaházak figyelmét azonban elkerülte ez az „apróság”. Nedát elkapta az ütős sztori gépszíja. Közben a közösségi portálon gyűlölködő üzenetek sokaságát kapta; azzal gyanúsítgatták, hogy a rezsim ügynöke, aki „feltörte” Neda fiókját, és most be akarja mocskolni a hősükről, a forradalom szimbólumáról, az „Irán Angyaláról” alkotott képet.
Az sem segített, amikor két nappal a tragikus eset után Neda Aga-Szoltan családja a média rendelkezésére bocsátott néhány, lányukat megörökítő fotót, addigra ugyanis már Szoltani arca eggyé olvadt a forradalommal és annak hősével, a meggyilkolt Aga-Szoltannal. Neda Szoltani saját arcát látta vissza nap nap után a gyertyafényes virrasztásokon, szimpátiatüntetéseken, mindenütt, mindenhonnan, trikókra és pannókra nyomtatva. Mintha saját ravatalát nézte volna.
Az igazi haddelhadd azonban csak akkor kezdődött, amikor Szoltanit a rezsim ügynökei keresték fel. A „képcsere” értelemszerűen kapóra jött nekik, hogy az Aga-Szoltán mártíromságán csámcsogó nyugati média és az ellenzék lába alól megpróbálják kirántani a szőnyeget. Arra akarták hát kényszeríteni Szoltanit, álljon a nyilvánosság elé, s mondja azt, Neda Aga-Szoltan nem is halt meg, az egész csak külföldi propaganda. Afféle érvként azt kellett volna mondania, hogy fényképét nem is a Facebookról szedték le, hanem Iránt mocskoló szándékkal az EU, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok terjesztik.
Nemet mondott. Erre zsarolni és fenyegetni kezdték. Az egyik ügynök tudomására adta, hogy ő csak egy jelentéktelen „kisegér”, nekik nem számít, itt nagyobb tét forog kockán, Irán nemzetközi tekintélye. Röviden, akkor teszik el láb alól, amikor akarják. Neda Szoltani azonban még mindig nem hitte, hogy egy egyszerű tévedésből, baja származhat. Július 1-jén aztán a fogdmegek elhurcolták otthonról. Hazaárulással vádolták, és azzal, hogy amerikai kém, majd elé tették az erről szóló beismerő vallomást, írja alá.
Szürreális, kaffkai élménye végleg meggyőzte, cselekednie kell. Másnap a barátai segítségével összegyűjtött 11 ezer euróval megvesztegetett egy reptéri biztonságit és Törökországba repült, ahol megfogalmazódott benne az elhatározás, politikai menedékjogot kér. Egy napra rá a nagy médiaházak közül elsőként a BBC kijavította a tévedést, közölte az igazi Neda fotóját és azt is, hogy Neda Aga-Szoltan és Neda Szoltani nem azonos személy, de a lendkerék ekkor már nem tudott megállni. Neda Szoltani Törökországból Görögországon át Németországba ment, ahol politikai menedékjogot kért és kapott. Jelenleg egy amerikai egyetem ösztöndíjasa. Hozzátartozóit azóta nem látta, hogy elhagyta hazáját. Vissza viszont nem megy, még mindig akadnak ugyanis olyanok, akik szerint ő valójában Neda Aga-Szoltan, és csak eljátszotta a halálát. Megpróbáltatásai bizarr történetét a My stolen face (Az ellopott arcom) című könyvébe foglalta.
„A menekült élete olyan, mint a hulló falevél. Csak lebegsz anélkül, hogy bárhova is tartoznál. Gyökeredet vesztetted, és vissza se térhetsz oda, ahova tartozol” – olvasható benne.
