Saint Kitts és Nevis. Eszik-e vagy isszák?!? – volt kiolvasható a tekintetekből, midőn ezt a nevet említettem egy hevenyészett szerkesztőségbeli villámkörkérdés során.
A nevisi Four Seasons Resortban – amely három egymást követő évben nyerte el a világ első számú nyaralóhelye címet – egy éjszaka már 350-450 dollárnyiból is kihozható (évszaktól és telítettségtől függően), a magánrezidenciáért azonban napi 1300 dollárt kell legombolni
Eszerint a megkérdezettek és feltehetően sokan mások sem vették azt az örvendetes hírt, hogy Magyarország és ez a karibi törpeállam (tehát sem eszik, sem isszák) diplomáciai kapcsolatot létesített.
A napi hírözönben „elkallódott” hír kedden érkezett Bassaterreből, a szigetország fővárosából, ahol a karibi országok külügyminiszteri találkozója apropóján Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet járt az előző héten, és megbeszélte a diplomáciai kapcsolatfelvételt Denzil Douglasszal, az 50 ezres lélekszámú ország kormányfőjével. Kőrösi szerint a két állam több területen is együttműködhet, így a rák és a cukorbetegség kutatásában, az élelmiszer-feldolgozás, a klímaváltozás és a megújuló energia területén. A nagykövet arra is kérte vendéglátóját, támogassa Magyarországot, amikor megpályázza, hogy 2012-2013-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik nem állandó tagja lehessen.
Elég szép számban akadtak odaát, akik ezt a stratégiai partnerséget kapásból pengeélre várták, mondván, hogy Kőrösi csak előkészíteni ment a terepet a magasabb szintű vizitekre, köztük is elsősorban a kormányfőjére, ami ugye nem egyszerű, már csupán a gyermekek létszámára való tekintettel sem. Többen előzőleg is kiakadtak azon, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (és az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke) Paraguayba ment néhány magyarul alig beszélő honfitárs ürügyén. Szerintük ez a vizit eleve adminisztrációs tévedés eredménye, azaz egy elírás miatt jött létre. Arra céloztak, hogy a kabinetben nyilván rosszul pötyögték be az ország nevét, így Uruguay helyett (ahol szép számban vannak magyarok) tévedésből Paraguayba küldték. Semjén – saját bevallása szerint – nem közpénzen utazott Paraguayba, hanem barátai meghívására... vadászni. Így vagy úgy, utólag korrigálták a „hibát”; Becsey Zsolt külgazdasági államtitkárt utazott Uruguayba..., valamint Brazíliába és Argentínába.
Ezeken a viziteken rágódva egyes jövőbelátó bloggerek már felvetették annak ötletét is, hogy magyar küldöttséget kellene meneszteni a Saint Vincent és a Grenadine-szigetekre is. Nos, kis híján ráhibáztak, St. Kitts és Nevis ugyanis földrajzilag ugyanehhez a szigetlánchoz tartozik, pontosabban a Kis-Antillák északi folytatásában sorakozó Szélcsendes-szigetekhez, Saba, Anguilla, St. Martin, Barbuda, Antigua, Guadelupe, Montserrat... társaságában.
Saint Kitts (St. Christopher) és Nevis két vulkanikus eredetű, édesvízben is gazdag, lankás sziget, egymástól három kilométerre. Kolumbusz fedezte fel őket második útján, 1493-ban. Elsőként francia telepesek ütöttek itt tanyát 1538-ban, de a spanyolok elzavarták őket. Csaknem száz esztendővel később, 1623-ban brit – egy évvel később pedig újabb francia – telepesek vetették meg a szigeteken tartósabban a lábukat. Nevis-t tartották a Karib-tenger legszebb ékkövének, Saint Kitts-t pedig a gyarmatok szülőanyjának és a Karib-tenger bölcsőjének.
St. Kitts eredeti neve az őslakos kalinago indiánok (akiket a telepesek maradéktalanul kiirtottak) nyelvén Liamuiga volt, amit termékeny földként lehetne fordítani, Nevist pedig Oualienek nevezték, ami a csodálatos vizek földjét jelenti. Nevis Kolumbusz utáni neve Nuestra Señora de las Nieves (óspanyolul Noestra Siñora delas Neves) volt, ami Úrnőnk, a Hó-t jelent. Az ismeretlen keresztapa feltehetően az ottani csúcsokra gyakorta telepedő fehér felhőkről asszociált a hóra.
A St. Kitts nevének eredetét firtatók közül egyesek szerint Kolumbusz védőszentje nyomán San Cristobalnak (ami az angol Saint Christopher avagy a magyar Szent Kristóf megfelelője) nevezte el, újabb kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy a 20 mérföldnyire északabbra fekvő Saba szigetét keresztelte el San Cristobalnak, a mai St. Kittst pedig Sant Yagonak (Szent Jánosnak) és csak jóval később, egy térképkészítő elírása miatt cserélték fel a neveket.
A két sziget nem túl izgalmas történelmében a spanyol-brit-francia fennhatóságért vívott ütközetek után a legjelentősebb politikai eseménynek az számított, amikor az angolok a két szigetet a valamivel távolabbra eső Anguillával egyetemben egyetlen gyarmatként jegyezték be. (St. Kitts és Nevis egyébként a karibi térség első brit gyarmatának számít.). A szigetek 1967-ben kaptak belső önkormányzatot. Az anguillaiak ezzel nem volt elégedettek, így 1971-ben kikiáltották a függetlenséget, ám ekkor London közbelépett és visszaállította a gyarmati kormányzást és közigazgatásilag is leválasztotta St. Kitts és Nevis-től, amely 1983-ban vált függetlenné. 1998-ban Nevisen népszavazást tartottak a St. Kittstől való elszakadásról, de az indítvány nem kapta meg meg a szükséges kétharmados támogatottságot. A szeparációs törekvések ennek ellenére nem szűntek meg és ma is aktuálisak
A szigetország politikai rendszere a brit parlamentáris demokrácián alapszik, a jogrendszer alapja is a brit polgári jog, ennek ellenére az ott bejegyzett offshore cégek vállalati struktúrája az amerikai Delaware állambeli modellt „másolta le”.
Sokak számára bizonyára „ínycsiklandó” információ, hogy St. Kitts és Nevis adóparadicsom a javából. Az offshore vállalatok mentesülnek a társasági adó, az osztalékadó és a tőkefelosztást terhelő adófizetési kötelezettségek alól, ha bevételt nem a szigeten valósították meg. A kormány nem vet ki társasági adót sem, sőt a szigetekre nem vonatkozik a deviza-ellenőrzés sem. A kormány továbbá nem ad adózással kapcsolatos és más üzleti szférába tartozó információt egyetlen külföldi adóhivatalnak és/vagy kormánynak sem. Az ott bejegyzett vállalatok székhelye bárhol lehet a világon, a vállalati nyilvántartások bárhol vezethetőek.
És ez még nem minden, hiszen az 1984-ben – gazdaságfejlesztő célzattal – hozott állampolgársági törvény értelmében 350 ezer dolláros befektetés révén – ami pl. egy takaros ingatlan árával egyenértékű – bárki állampolgársághoz és útlevélhez juthat. Az ügylet a befektetőnek (tehát a ház névleges vásárlójának) és házastársának is állampolgárságot biztosít.
Ennél is olcsóbb megoldás a házasságkötés, mivel ez a szigetország azon kevés államok egyike, ahol a házasságlevéllel automatikusan állampolgárság is jár az azt esetleg nélkülöző házastársnak.
