Tudósítónk jegyzete)
Washington, nov. 11.
Páratlan év lévén csak időközi választásokat tartottak kedden az Egyesült Államokban, de a szövetségi államok törvényhozásának összetétele és egyes referendumok is figyelemre méltó kérdésként szerepeltek a szavazócédulákon. Akár lázmérőként is felfoghatjuk a fejleményeket a tavalyi teadélutános előretörés következményeinek tüneteihez, illetve a jövő novemberi kongresszusi és elnökválasztás előtörténetéhez.
Úgy tűnik, a választók szinte mindenütt megelégelték az erőszakos ultrakonzervatív politikát, mert az abból fakadó tagállami szintű javaslatok sorra elbuktak: Ohióban több mint húsz százalékkal veszített az a törvényjavaslat, amely megvonná az állami alkalmazottak szakszervezeteinek kollektív tárgyalási jogát. Azok a republikánus politikusok, akik a tanítók és tanárok, rendőrök, tűzoltók és mentősök fizetésén, nyugdíján spórolva próbálták megoldani az állami költségvetés gondjait, most elgondolkodhatnak, meddig mehetnek el az átlagember megélhetésének megnyirbálásában.
Egy neves konzervatív közgazdász bosszúsan kritizálta a népet. A jobboldal szerint ugyanis a szakszervezeti jogok „nem illenek” az állami munkahelyekhez, hiszen ott az alkalmazottak az adófizetők pénzéből alkusznak ki maguknak „fényűző” nyugdíjat és betegbiztosítást. Az effajta ideológia célja, hogy minden munkavállalótól megvonja az esélyt a beleszólásra, hiszen az állami munkahelyek éppen arra jók, hogy ellensúlyozzák a magánszektor gátlástalan kiszerződtető tendenciáit: a tűzoltást mégsem lehet kínai bedolgozókra bízni.
Mississippi állam konzervatív vezetése alkotmányba igyekezett foglalni azt, hogy a „személyiségjogok a megtermékenyülés pillanatában kezdődnek”. Ez egy gondosan kimódolt próbálkozás volt a magzatelhajtás teljes betiltására. Az amerikaiak több mint kétharmada kiáll az abortuszhoz való jog mellett, de az alkotmányfogalmazók ezzel az álszent fordulattal próbáltak kicsikarni elegendő szavazatot a szövetségi legfelsőbb bíróság majd negyvenéves döntése ellen. A próbálkozás tíz százalékos hátránnyal bukott meg abban a déli államban, amelyet pedig az USA egyik legelmaradottabb vidékének tartanak.
A Republikánus Párt egyik központi stratégiája Barack Obama jövő évi újraválasztásának megakadályozására az, hogy ahol csak teheti, szigorítja a választási szabályokat: köztudott ugyanis, hogy a szegényebb rétegekhez tartozó plgárok – akik jelentős arányban demokrata vonzalmúak – gyakran nincsenek abban a helyzetben, hogy a bonyolult szabályokat betartsák: egyeseknek még jogosítványuk sincs, márpedig az USÁ-ban nem létezik más állami igazolvány. Az északkeleti Maine-ben húsz százalékkal megbukott a választói névosrba való feliratkozás szigorítása. (Mississippiben viszont ugyanez átment.)
Arizona polgárai kigolyózták a helyi törvényhozás ultrakonzervatív vezetőjét, aki az illegális bevándorlás elleni harcban olyan rendőrállami módszereket próbált bevezetni, amelyek még a bennszülött, de latin-amerikainak kinéző állampolgárokat is diszkriminatívan érintették. New Jersey, amely hagyományosan „balra érző” állam ellenére legutóbb republikánus kormányzót választott – aki ráadásul nem is népszerűtlen – ezúttal sem engedte át az állami törvényhozás egyik házának az irányítását sem a kormányzó pártjának a kezébe: a választók rá akarták kényszeríteni Chris Christie-t az ellenzékkel való együttműködésre. Nyugat-Virginiában újraválasztották a demokrata kormányzót, noha óriási kampány folyt ellene. A szomszédos Virginia viszont ismét jobbra tolódott.
A Demorkata Párt és a szakszervezetek nagy elégedettséggel fogadták az eredményeket, ám azok korántsem jelentenek túl sokat a jövő évi választásokhoz: az amerikai szavazók jelentős része helyi megfontolásból szavaz, nem párthovatartozás alapján, ezért az idei fejlemények egyáltalán nem fognak könnyen leképeződni az elnökjelöltekre és a kongresszusi küldöttségekre.
A republikánus oldalon tovább folyik a harc a párt jelöltségéért. Az utóbbi hónapokban üstökösként előretörő Herman Caint a héten egy negyedik nő is megvádolta évekkel ezelőtt elkövetett szexuális molesztálással, sőt a korábbi három hölgyhöz képest nyilvánosan is bemutatkozott, ami még egy társnőjét hasonló fellépésre ösztökélte. A feketebőrű üzletember kénytelen tovább magyarázkodni, sőt már ellentámadásba is lendült: ügyvédet fogadott, aki egyenesen megfenyegetett „minden nőt”, aki hasonló lépésre szánja el magát, hogy becsületsértésért beperelik. Mivel az ilyen vádak csak nagyritkán bizonyíthatók tanúkkal, ez szánalmasan brutális védekezésnek tűnik, hiszen a pizzakirály millióival szemben egy középosztálybeli nő aligha tudja ügyvédeken keresztül felvenni a harcot.
A másik, korábban reményteljes jobboldali jelöltnek, Rick Perry texasi kormányzónak is kemény hete volt: a múlt hétvégén esetlen bohózatban való fellépését karikírozta a média, az eheti tévépárbajban pedig minden korábbinál jobban leszerepelt. Miközben Perry egyik vesszőparipája a szövetségi minisztériumok leépítése, barátságos újságírói kérdésre válaszolva sem jutott eszébe – a tévénézők milliói előtt –, hogy melyik három minisztériumot akarja éppen megszüntetni! Csak dadogott, sőt ellenfeleihez fordult kérdéssel... Nyilván azt sem tudja, milyen minisztériumok léteznek. Később azzal magyarázkodott, hogy ha a részletekre nem is emlékszik minden pillanatban, „konzervatív elveit egy pillanatra sem hagyja el”.
Egyébként minden jólinformált tévénéző tudja, hogy az oktatási és kereskedelmi minisztérium mellett Perry az energiaügyi hivatalt akarja megszüntetni. Azt a kormányszervet, amely az összes amerikai békés célú nukleáris programot és katonai atomkutatási fejlesztést ellenőriz – pl. a kormányzóéval szomszédos Új-Mexikó államban is. Perrynek persze fogalma sincs, hogy működik a szövetségi kormányzat, amelynek az élére szeretne kerülni – ilyen álomból viszont aligha lesz államfő.
