Elkészült David McAllisternek, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének országunkra vonatkozó legújabb elemzése, melyet az EP hamarosan megvitat és elfogad. Mint minden évben, a képviselőknek ezúttal is lehetőségük volt arra, hogy indítványaikkal módosításokat eszközöljenek ki a javaslat szövegén, s ezzel a lehetőséggel élt a Fidesz-KDNP frakciója, melyen belül Deli Andor EP-képviselő készítette elő a módosítási indítványokat.
– Élve azzal a lehetőséggel, hogy az idén először tehetek közvetlenül javaslatot a szöveg módosítására, s magam mögött tudva a képviselőtársaim bizalmát, tizenhárom módosítási indítványt terjesztettem be. Nyomatékosabbá teszi a javaslatok létjogosultságát, hogy egyes kisebbségi kérdésekkel foglalkozó indítványokhoz a frakciónkon kívül egy olasz, egy bolgár és egy szlovák képviselőtől is sikerült támogató aláírást szereznünk – fogalmazott lapunknak adott nyilatkozatában Deli.
– A külügyi bizottságnak februárban lesz egy kiértékelő ülése. Összesen 222 módosítási indítványt adtak be az országjelentésre, többet, mint tavaly, amikor 148 indítvány kapcsán folyt vita. Azt hiszem, a számok jelzik, hogy van érdeklődés az iránt, ami Szerbiában történik –. tette hozzá a vajdasági magyar EP-képviselő.
Mint mondta, két fő irányt határoztak meg a képviselőcsoporton belül az indítványok megfogalmazásakor. Az első szempont a szerb–magyar baráti kapcsolatok mentén olyan kiegészítéseket eredményezett, amelyek jobban hangsúlyozták a szerb fél uniós felzárkózás terén tett fáradozásait, sikereit.
– Azért tartottuk ezt fontosnak, mert folyamatosnak tűnik az a szerbiai dilemma, hogy az EU felé, vagy a keleti barátságok, elsősorban Oroszország felé kell-e inkább igyekezni. Nem férhet kétség szerintem ahhoz, hogy az európai országok családja felé történő út jelentheti az egyedüli perspektívát. Az elmúlt évtizedekben már láttuk negatív példáját az ellentétes elképzeléseknek. Nem jól végződnek az efféle történetek, különösen a kisebbségeket illetően. Ezért tartottuk fontosnak pozitív jelzések küldését a szerb kormányzat irányába. Az eddigi reformintézkedéseket méltatják ezek az indítványok, például a privatizációról, a csődeljárásról szóló jogszabályok, a munkatörvény meghozását – értékelte az EP-képviselő, aki hozzátette, hogy Nyugaton sokszor megfeledkeznek arról, mekkora társadalmi turbulenciákat okoznak az efféle reformok a tagjelölt államokban, s természetesnek veszik, hogy az EU-csatlakozás érdekében az adott állam elviseli ezeket a viharokat.
A benyújtott indítványok másik csoportját a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó javaslatok képezik. Szó van bennük a nemzeti tanácsokról és a készülő kisebbségi akciótervről. A nemzeti tanácsokkal kapcsolatban az indítványok alapján a testületek működését szabályozó törvényt össze kell hangolni az alkotmánybírósági döntéssel, erre pedig akképp kell sort keríteni, hogy a nemzeti tanácsok jogkörei ne csökkenjenek, sőt, ha lehet, erősödjenek, ágyazódjanak be jobban a szerb jogrendbe. Az indítványok a stabil pénzelés mellett szállnak síkra, továbbá két eddig meg nem valósított törvényes kötelezettségre is emlékeztetik a szerb kormányt: az egyik a tanácsok köztársasági költségvetési pénzalapjának a megalapítására, a másik pedig a köztársasági nemzeti kisebbségi tanács létrehozására vonatkozik. A kisebbségi akcióterv elfogadása kapcsán az indítványok fontosnak tartják, hogy az a nemzeti tanácsok bevonásával szülessen meg. Az anyanyelvű oktatás, a hivatalos nyelvhasználat, a részarányos foglalkoztatás néhány azon témák közül, melyekkel e stratégiának is foglalkoznia kellene – számolt be lapunknak Deli.
A külügyi bizottság februári értékelését követően márciusra kristályosodik ki, milyen végleges formában vitatja meg az EP az országjelentés szövegét. Mint Deli kifejtette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az említett indítványok a parlamentben a lehető legszélesebb támogatást nyerjék el.
