A járvány okozta uniós gazdasági károk elhárítására helyezné a fő hangsúlyt Németország az EU soros elnökeként. A tisztséget tegnap (Horvátországtól) vette át fél évre, januártól pedig már Portugália látja el ezt a feladatkört.
Németország 13 év után tegnaptól ismét az EU soros elnöke lett. A tisztséget Horvátországtól vette át hat hónapra, és január 1-jén Portugáliának adja majd tovább.
Az eredetileg tervezett (elnökségi) programot az új típusú koronavírus-járvány okozta válság miatt jócskán át kellett írni Berlinben. A német kormány az első változatban ugyanis még az Unió nemzetközi szerepére, a közösség külső határainak védelmére, a klímaváltozás elleni küzdelemmel összefüggő programokra, a Kínához fűződő kapcsolatokra, a digitalizációra, valamint a jogállamiság és az európai értékek erősítésére kívánt kiemelt hangsúlyt helyezni.
Angela Merkel kancellár azonban már áprilisban elismerte, hogy a német soros elnökség másként zajlik majd a korábban tervezettnél, de nem kerülnek le a napirendről a klímakérdések, sem az egészségügyet érintő témák sem. (Az is valószínűtlen, hogy a jogállamiság és az európai értékek erősítése háttérbe szorulna a német elnökség alatt.)
Az új prioritások között szerepel a koronavírus elleni küzdelem és a járvány okozta gazdasági károk elhárítása a tagországokban (részben az EU válságkezelési alapja, mentőcsomagja segítségével, amelybe 761 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, garanciavállalás és hitel került.) Ezeket a feladatokat azonban a korábban feltételezettnél is nehezebb lesz teljesíteni. Még akkor is, ha Berlin (és Párizs) különösen fontosnak tartja, hogy a német soros EU-elnökség idején megszülessen a megállapodás a tagországok között a hathatós segítséget biztosító válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagban található pénz megfelelő elosztásáról.
Az Együtt Európa talpra állításáért mottójú német elnökség idején kellene elfogadni az EU új, hétéves költségvetését is, amely 2021-től lenne érvényes. A tagállamok közötti nézeteltérések és érdekütközések miatt a munka eddig nehézkesen haladt, ezért Berlinnek alighanem bele kell adni apait-anyait, hogy végre sikerüljön közös nevezőre jutni ebben a rendkívül fontos ügyben. Brüsszel abban reménykedik, hogy erre hamarosan sor kerülhet, és akár már a július 17-én kezdődő kétnapos EU-csúcson megszülethet a megállapodás.
A német elnökség idején kell(ene) végleg lezárni a brit uniós tagságot is. Az Egyesült Királyság hivatalosan (jogilag) januárban elhagyta ugyan az EU-t, ám december 31-éig – szigorú megkötésekkel és korlátozásokkal – még a közösségben maradhat. Az addig tartó átmeneti időszakban kellene megállapodnia Brüsszelnek és Londonnak a 2020 utáni egymás közti viszonyukról, együttműködésükről. Az eddigi egyeztetések nem sok jóval kecsegtetnek, ráadásul a britek a tárgyalási határidő meghosszabbítására sem hajlandóak.
Ilyen körülmények között kellene mégis megegyezni a kilépés, vagyis a végleges Brexit utáni brit–uniós kapcsolatokról, amihez sokan Berlintől várnak segítséget.
