Rendkívül szoros küzdelemben Andrzej Duda államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje nyerte a lengyel elnökválasztást. Mindössze 2,42 százaléknyi szavazatelőnnyel sikerült megőriznie tisztségét kihívójával, a liberális-konzervatív Rafał Trzaskowski varsói főpolgármesterrel szemben, aki az ellenzék támogatásával szállt versenybe.
Már a szavazatszámlálás megkezdése előtt győzelmet hirdetett mindkét jelölt Lengyelországban, ahol vasárnap tartották meg az elnökválasztás második, mindent eldöntő fordulóját. A legfőbb közjogi méltóság elnyeréséért a jelenlegi államfő, a konzervatív Andrzej Duda és Rafał Trzaskowski, varsói főpolgármester indult szinte azonos eséllyel.
Hétfőn azonban kiderült: az ellenzék által támogatott Trzaskowski korán kezdett ünnepelni, hiszen hajszállal ugyan, de lemaradt Duda mögött, akit a kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt jelölt ismét az elnöki tisztségre és segített a kampányban.
A 2015 óta hivatalban lévő Duda a második mandátumát a voksok 51,21 százalékával szerezte meg, míg Trzaskowskit a választók 48,79 százaléka támogatta. A kormánypárt jelöltje tehát nagyon szoros küzdelemben, mindössze 2,42 százalékkal, előzte meg ellenzéki vetélytársát.
A győztes alig félmillió szavazattal kapott többet, mint a legyőzött. Az eredményt azonban a 99,69 százalékos feldolgozottság mellett már képtelenség megváltoztatni. A csekély szavazatkülönbség arra utal, hogy a lengyel társadalom rendkívül megosztott, és a jövőben is komoly belpolitikai viták, konfliktusok várhatóak az országban, ami próbára teheti a törvények jóváhagyásánál vétőjoggal rendelkező elnök munkáját. Igaz, Duda eddig szinte mindent aláírt, amit elé tettek, s ezért sok honfitársa csak a „nemzet golyóstollának” hívja.
A győztes legitimitását erősíti, hogy sikerét csaknem 68,12 százalékos, rekordmagas részvételi arány mellett érte el. A 30,2 millió szavazásra jogosult lengyel többsége a koronavírus-járvány és a nyári szabadságok ellenére vett részt a választáson, ami figyelemre méltó elszántságot jelez.
Duda a legtöbb voksot az ország keleti felében és a kis településeken söpörte be, míg Trzaskowski a nagyobb városokban, illetve a német határhoz közelebbi, nyugati megyékben kapott több szavazatot.
Az eddigi elnök és a kormánypárt megosztó retorikával kampányolt, miközben Trzaskowskit azzal vádolták meg, hogy egy befolyásos külföldi lobbi lekötelezettje, és ráadásul nem is jó katolikus.
A választási hadjáratban Duda támogatásáról biztosította az őt jelölő PiS terveit az állam és társadalom gyökeres átalakítására. Kampányának fő ígérete a „hagyományos lengyel család” megőrzése és a szexuális kisebbségeket kedvezőtlenül érintő törvények bevezetése volt.
Az EU-barát Trzaskowski viszont liberális államreformokat, a zöldpolitika erősítését és a szexuális kisebbségek jogainak bővítését ígérte.
Duda már a nem hivatalos adatok ismeretében, és az exit poll felmérésekben kimutatott minimális szavazatkülönbség ellenére vasárnap éjjel győzelmet hirdetett. (Így tett Trzaskowski is, hiszen akkor még nem lehetett tudni, ki nyert.) Egy vidéki rendezvényen kijelentette: „hetvenszázalékos részvételi aránnyal győzni az elnökválasztáson valami hihetetlen”. Kihívójának, Trzaskowskinak is gratulált az eredményéhez, s megüzente: az elnöki hivatal továbbra is „nyitott lesz az eltérő nézeteket és meggyőződést valló emberek irányába”.
Elemzők szerint Duda győzelme megerősítheti a kormánypártot, sőt újabb lendületet adhat neki, hogy ráerősítsen ultrakonzervatív, EU-ellenes politikájára (jóllehet Varsó óriási fejlesztési támogatásokat kap Brüsszeltől) és az ellenzék által sokat bírált reformjaira. Több szakértő is azt valószínűsíti, hogy Lengyelországban folytatódik az önkormányzatok, a bíróságok és a média függetlenségének kormányzati korlátozása, valamint a homoszexuálisok jogainak megnyirbálása. Mások pedig attól tartanak, hogy a PiS vezette kormány beavatkozik a felsőoktatási intézmények autonómiájába és az akadémia életébe is.
