Jó korán kell kelni ahhoz, hogy elsőként szavazhasson valaki Magyarországon a vasárnapi parlamenti (országgyűlési) választáson. Ha éppen erre vágyik, már 6 órakor ott kell lennie a helyszínen, mivel a szavazóhelyek pont akkor nyitnak.
Fotó: MTI
Az alváspártiak és a ráérősebbek nyugodtan mehetnek később is választani, egészen 19 óráig. A hivatalos zárás ugyanis ekkor esedékes. Persze előfordulhat, hogy némelyik szavazókörben meg kell hosszabbítani a nyitva tartást. Korábban volt már ilyenre példa.
A felmérések arra utalnak, hogy magas lesz a részvételi arány, ezért néhol talán az utolsó percekben is tömegek várakoznak majd arra, hogy sorra kerüljenek.
A győzelmi esélyekről azonban megoszlanak a vélemények. Sokan valószínűtlennek tartják az ellenzék diadalát, mások a kormányzó Fidesz–KDNP – zsinórban harmadik – sikerét előrevetítő közvélemény-kutatási adatokat nem hiszik el.
Abban azért mindenki biztos lehet, hogy a képviselők mandátuma négy évre szól, s a megbízatásukról a választójoggal rendelkező állampolgárok döntenek. A folyamatba a határon túli magyarok is bekapcsolódhatnak. Méghozzá az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány jóvoltából, amely (2011-től) biztosította számukra, hogy egyszerűsített eljárással jussanak anyaországi állampolgársághoz. Ez a státusz biztosítja (2012-től) a szavazati jogot is, amellyel a külhoni magyarok először 2014-ben élhettek.
Négy éve akár kétszer is szavazhattak: előbb (április 6-án) az országgyűlési, nem sokkal később (május 25-én) meg az uniós választáson, amelyen a résztvevők arról döntöttek, hogy ki képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben.
Az akkori voksolás egyéb változásokról is emlékezetes marad: a rendszerváltozás óta 2014-ben tartották ugyanis az első olyan országgyűlési választást, amely egyfordulós volt és csak 199 képviselőről kellett dönteni a korábbi 386 helyett.
Az idén immár másodszor nyílik lehetőség a külhoni, így a szerbiai magyarok számára, hogy az anyaországi jelöltek közül képviselőt juttassanak az országgyűlésbe. Olyan személyt, akinek a pártját megfelelőnek tartják arra, hogy a határon túli nemzettársaik érdekeit hatékonyan és eredményesen képviseli, illetve támogatja mind az anyaországban, mind másutt. Elképzelhető, hogy csak egy honatyát sikerül így megválasztani, de az sem kizárt, hogy kettő vagy akár három mandátum sorsát is a „kinti” magyarok döntik el.
Ők azonban csak valamelyik párt(szövetség) vagy szervezet listájáról „válogathatnak”, a Magyarországon lakóhellyel rendelkezőknek, s életvitelszerűen ott élőknek (ezzel együtt) ugyanakkor még egy lehetőség biztosított: egyéni jelöltekre is voksolhatnak (a kétszavazatos, vegyes választási rendszer értelmében).
A magyarországi választók tehát két külön szavazólapon ikszelhetnek egyszer-egyszer. Az egyik „cédula” segítségével az egyéni jelöltekből 106-nak, a pártok listáján szereplők közül pedig – a külhoniak segítségével – 93-nak biztosíthatnak képviselői állást.
A rendszerváltozás után 1990-ben megtartott első demokratikus választás óta Magyarországon egykamarás parlament működik, amelybe 2014-ig két forduló után lehetett bekerülni. Az eltelt 28 évben hét országgyűlési választást tartottak, a vasárnapi lesz a nyolcadik. Kormányból nyolcnál is több alakult; a jelenlegi már a tizedik.
Ahhoz, hogy megszülethessen a következő kormány, előbb szavazni kell. Az anyaországban erre 7,93 millióan jogosultak. A határon túli területeken mintegy 378 ezren jelezték a részvételi szándékukat, vagyis azt, hogy a pártlistára ők is beírnák az ikszet.
Az utóbbi csoport tagjai levélben adhatták/adhatják le a voksukat. Elhatározásukkal egy olyan mérkőzésbe kapcsolódtak be, amelyet Magyarországon sokan sorsdöntőnek tartanak.
Főleg azok, akik alkalmatlansággal, romlottsággal és azzal vádolták meg a kormányt, hogy nagyon rossz irányba vezeti az országot. A címzett visszautasítja a bírálatokat, miközben folyamatosan ostorozza a megosztott és egymással is bizalmatlan ellenzéket.
A kíméletlen rivalizálás és acsarkodás miatt a kampány rendkívül durvára sikeredett. A mérgezett légkört ráadásul több adag gyűlölettel és félelemkeltéssel is dúsították.
Trükkökből és mérgező szavakból tehát nem volt hiány. Csak a valódi vitákból és a hasznosítható tervekből. Szerencsére hamarosan kiderül, kié lesz ebben a bábeli zavarban az utolsó szó, amely így hangzik: győztünk.
