Szeged városa és a Szegedi Tudományegyetem születésének százhuszadik évfordulója alkalmából egész alakos köztéri szoborral tiszteleg a Szegedi Tudományegyetem egykori rektora, a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert emléke előtt. Bíró Lajos szobrászművész alkotását hétfőn a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala Dugonics téri épülete előtt megszervezett nagyszabású ünnepségen leplezték le, ahol Szabó Gábor akadémikus, az egyetem rektora és Botka László, Szeged polgármestere mondott köszöntőt.
Az életnagyságú bronzszobrot alkotó művész, Bíró Lajos a tudós alakját az egyetemről kilépve, lépcsőkön lefelé lépkedve jelenítette meg, jobb kezében pipával. A dinamikus, átgondolt kompozíció a szakértők szerint hitelesen ábrázolja Szent-Györgyi személyiségét, felidézve a városszerte ismert, közkedvelt tudóst, akit sportos testkarakter, sugárzó intellektus, kellemes, sármos megjelenés jellemzett. A mozgalmas és életszerű szobor mögött, az egyetem épületének falán, egy bronztáblán olvasható a tudós neve, születési és elhalálozási éve, valamint a Nobel-díjas felirat is.
A szoboravató ünnepségen mondott köszöntőjében Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a Szeged Ma tudósítása szerint hangsúlyozta, Szeged régóta tartozik magának azzal, hogy ilyen módon állít emléket Szent-Györgyi Albertnek. Mint mondta, a Nobel-díjas tudós teljesítménye mögött felsejlik a legendás oktatáspolitikus, Klebelsberg Kuno alakja is, aki rengeteget tett az egyetem odatelepítéséért; Szeged lakossága is, amely emberfeletti áldozatokat hozott az ügyben; valamint az a bölcsesség is, amely Klebelsbergnek utat mutatott, miszerint az univerzitás nemcsak kövekből áll, hanem olyan szellemi nagyságokkal is meg kell tölteni, mint a külföldről hazahívott Szent-Györgyi. „Akkor lenne teljes a kép itt a Dugonics téren, ha a hazainduló Szent-Györgyinek szemből Klebelsberg integetne” – fogalmazott Szabó Gábor, aki arról is beszélt, hogy a Nobel-díjas tudós Szeged gazdaságának felvirágzásához is hozzájárult, hiszen kutatásaival a gazdasági válság időszakában megalapozta a szegedi paprika hírnevét. A rektor szerint hasonló cél és feladat áll most a Szegedi Tudományegyetem előtt is, még akkor is, ha – ahogyan fogalmazott –, lehet, hogy az egész egyetem nem tesz ki egy Szent-Györgyit. Mint mondta, az univerzitás és a város csakis együtt lehetnek sikeresek, közösen kell fejlődniük, ugyanis csakis a partnerség vezethet eredményre, csakis azáltal lehetnek méltóak Szent-Györgyi Albert emlékéhez.
Szeged város polgármestere, Botka László a Szeged.hu cikke szerint ünnepi köszöntőjében kifejtette, a Professzor, ahogyan szinte kizárólag emlegették, új szelekkel frissítette fel a megszokott hagyományokat. Hangsúlyozta, Szent-Györgyi ízig-vérig szabad ember volt, szabad gondolkodó, szabad alkotó, aki nemcsak tudta, hanem környezetével is éreztette, hogy a rendet is a szabadság szüli. Mint mondta, minden felülről vezérelt, kizárólagosnak kikiáltott ideológia, eszmerendszer béklyó, amely korlátoz, amely megöli az ember legszebb és legfontosabb tulajdonságát, a gondolkodást, az önálló ítéletalkotás képességét, ám – ahogyan fogalmazott –, ez a szabad ember sugározta az erre fogékony és hálás városának szellemiségét, mindaddig, az utolsó percig, amíg csak tehette. A polgármester hozzátette, Magyarország szerinte akkor lesz sikeres, ha ember és ember között nem a származás, nem a világnézet, nem a vallás, nem a pártállás, hanem a tudás, a tehetség és a munka tehet csak különbséget. „Ez adja Szeged erejét, mert mi óriások vállán állunk. Szeged Szent-Györgyi, Juhász Gyula, Móra Ferenc, Radnóti Miklós és József Attila városa. Miénk minden, amiért érdemes, amiért jó magyarnak lenni. Legyünk hűségesek tanításukhoz, így lehetünk nemzetünk büszkesége” – fogalmazott ünnepi beszédében Botka László.
A szoboravató ünnepségen a sajtóbeszámolók szerint közreműködött Borovics Tamás Kaszás Attila-díjas színművész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja; a Szegedi Egyetemi Énekkar, a Pavane Táncegyüttes, valamint a Fricsay Ferenc Városi Koncertfúvószenekar is.
A Szeged Ma cikke emlékeztet arra, hogy a szoborállítás ötletét idén februárban Gyimesi László tanácsnok terjesztette a közgyűlés elé. A szobor elkészítésére az önkormányzat által tavasszal kiírt pályázatra kilenc művész összesen tíz tervet nyújtott be, amelyek közül a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által felkért bíráló bizottság választotta ki az 54 éves mátészalkai művész, Bíró Lajos munkáját, amely kezében pipát tartó, a járókelők között sétáló, hétköznapi emberként ábrázolja Szent-Györgyi Albertet.
