A román Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a Feddhetetlenségi Ügynökség működését. A FÜ feladata a politikusok jövedelemgyarapodásának ellenőrzése, a gazdaság tisztaságának követése, a közszereplők átvilágítása. Jelentős szerepet tulajdonítottak a FÜ-nek Romániában és Brüsszelben is az EU által olyannyira szorgalmazott korrupcióellenes küzdelemben. A FÜ azonban jobbára médiaszereplő volt, létrehozása óta ugyanis eddig mindössze két kisváros polgármesterét ítélték el.
Az Alkotmánybíróság döntésével jelentősen megnyirbálta az intézmény hatáskörét. A taláros testület döntése nyomán a magas rangú tisztségviselők összeférhetetlenségi ügyeit és vagyongyarapodását figyelő állami szerv immár csak egyszerű leltárt készíthet a politikusok és közméltóságok vagyoni helyzetéről, nem ellenőrizheti többé a köztisztviselők vagyonát, és nem fordulhat az ügyészséghez sem, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak között.
A 2008-ban létrehozott FÜ-t kezdettől fogva nem kedvelték a politikusok. Két évvel ezelőtt a Parlamentben számos vita folyt arról, hogy milyen hatáskörökkel rendelkezik majd a magas rangú tisztségviselők vagyonát és tisztségbeli összeférhetetlenségét vizsgáló intézmény. A Parlament végül arra adta áldását, hogy a FÜ munkatársai ne kutakodhassanak a tisztségviselők vagyonában, hanem csak a vagyonnyilatkozatokat hasonlítsák össze, és tegyenek feljelentést az ügyészségen az ellen, akinél a jövedelméhez képest igazolhatatlan mértékű vagyongyarapodást észlelnek.
A sajtó szerint az Alkotmánybíróság döntését az is befolyásolhatta, hogy a 9 alkotmánybíró közül 7 vagyonbevallásában talált csúsztatásokat.
Az Alkotmánybíróság döntését a România Liberă című lap azzal magyarázza, hogy az országban sokak érdekeit sérthette a tisztességtelen üzletek elleni hatósági szigor. A politikusok nem is csinálnak titkot abból, hogy szeretnék elkerülni vagyonuk eredetének firtatását, ám az, hogy az egyik legfontosabb alkotmányos intézmény is szerepet vállal a korrupciós ügyek eltussolásában, az több mint nyilvánvalóvá teszi az áldatlan politikai szándékot. Románia már eddig is az Európai Unió korrupciós listáján a sereghajtók közzé tartozott, kiérdemelve az adminisztráció és az európai emberek megvetését. Most erről úgymond „igazolványa” is lett az országnak.
A román politikai elit tehát bebizonyította, ki az úr a házban – vonja le a következtetést a befolyásos román napilap –, a politikusok azt tehetik, amit csak akarnak, tekintet nélkül az unióra vagy épp a román civil társadalom véleményére.
Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség soha nem volt feddhetetlen, érezhetően a román államelnök érdekei szerint vizsgálódott, elsősorban az ellenzék politikusait vizsgálta, no meg a hatalom túlkapásairól néha nyilatkozgató kormánypártiakat. Mivel ezt előre látta, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség már megalakulásakor kifogásolta a FÜ működését szabályozó homályos – és most már kiderült: alkotmányellenes – törvényt. Van, aki szerint nem véletlenül hagyták benne a politikusok az alaptörvénynek ellentmondó passzusokat. Azért, hogy meg lehessen támadni…
