Kilépett pártjából egy jeles román közéleti személyiség, Smaranda Enache. A marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke a miatt tiltakozott, hogy a Nemzeti Liberális Párt magyarellenes hangnemet ütött meg az új oktatási törvénytervezet képviselőházi vitáján. Smaranda Enache megvallotta: megdöbbentette az, hogy a Nemzeti Liberális Párt (NLP) képviselői nemcsak hogy nem szavazták meg a tanügyi törvényt, de olyan szélsőségesen nacionalista kijelentéseket is tettek, amelyek összeegyeztethetetlenek a liberális szellemmel.
Smaranda Enache a történelmi párt alapítójára hivatkozott: „Ha Ion Brătianu hallaná, forogna a sírjában, hogy hová alacsonyodott az NLP. Hiszen Károly király sem volt román nemzetiségű, román anyanyelvű, és mégis jó román hazafi lett belőle. Arra kellene törekedni, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat ebben az országban, mert csak így lehet lojalitást várni tőlük” – fogalmazott marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az emberjogi harcos, aki ezek után bejelentette kilépését az NLP-ből.
A nemzeti liberálisok magyarellenes kirohanásait azért is fogadta értetlenül a romániai magyarság és a demokrata elkötelezettségű román értelmiség, mert az NLP a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel együtt kormányzott, s a kormánykoalíció idején számos kisebbségbarát intézkedést foganatosított. Miniszterelnöke, Calin Popescu Tariceanu pedig négy év kormányzása alatt egyszer sem játszotta ki a magyar kártyát.
„Sajnos, amikor a magyar kisebbség jogairól van szó, az egyik román párt tizenkilenc, a másik egy híján húsz – mondta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestere, aki az előző parlamenti ciklusban képviselő volt. – Amikor közösen kormányoztunk, akkor Eugen Nicolăescu liberális alelnök is úgy szerette a magyarokat, hogy szinte azt hittük, ő is magyar” – fűzte hozzá.
A törvénytervezet szerdai vitáján azonban Nicolăescu már azt harsogta, hogy a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy Románia földrajzát és történelmét a magyar diákok anyanyelvükön tanulják, „nemzetellenes törvény, s ekként a szavazás is a román nép érdekei ellen irányul. Az új tanügyi törvény megsemmisíti a románok történelmét, s az árulók, akik ezt most megszavazzák, felelni fognak cinkosságukért.”
A liberálisok után következtek a szociáldemokraták, akiknek képviselője gúnyosan jegyezte meg: reméli, hogy ezek után az új, magyar nyelvű történelemkönyvekből majd az derül ki, hogy Burebista (a románok elődeinek tartott dákok első ismert fejedelme) valójában magyar volt, és Boros Pistának hívták.
Az erdélyi magyar politikai elemzők szerint az RMDSZ korábbi szövetségeseinek, a liberálisoknak és a szociáldemokratáknak az ellenséges, nacionalista viselkedése is azt bizonyítja, hogy az RMDSZ-nek a feladata a maga hétszázalékos támogatottságával elérni, hogy kormányon legyen, és koalíciós partnereit rá kell kényszerítenie, hogy européer demokratákként viselkedjenek. A mindenkori ellenzék ugyanis a sovinizmust szavazatszerző szükségszerűségnek tartja ezután is.
A bukaresti Képviselőház végül nagy szavazattöbbséggel elfogadta az új oktatási törvényt, amelynek értelmében – a román nyelv és irodalom kivételével – az elemitől a középiskola utolsó évéig valamennyi tantárgyat a nemzeti kisebbségek az anyanyelvükön tanulhatják.
A törvénytervezet átkerült a Szenátusba, amely ügydöntő ház. „A Szenátusban még nehezebb lesz elfogadtatni a tervezetet, mint a Képviselőházban, mert ott gyengébb a többség. De remélem, hogy sikerülni fog” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Fontos a koalíciós partner Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei elnökének a hozzáállása a kérdéshez. Dan Manolăchescu úgy nyilatkozott, hogy a magyar nyelvű oktatás kérdése nem lehet veszélyes a nemzetbiztonságra, és végeredményben nem a módszer, hanem a cél a lényeg, az, hogy a magyar fiatalok megtanuljanak románul, megtanulják az ország történelmét és földrajzát is.
Daniel Funeriu demokrata-liberális oktatási miniszter pedig újra hangsúlyozta: Romániában elég erős a demokrácia ahhoz, hogy a kisebbségi jogokat maradéktalanul biztosítsa, beleértve az anyanyelven történő oktatás jogát is.
