Felemelő érzés volt tegnap hallgatni a hatalmas országgyűlési vastapsot azt követően, hogy a képviselők elsöprő többséggel igent mondtak a határon kívül rekedt magyarság számára fontos törvénymódosításra, amellyel lehetővé teszik a kedvezményes honosítást. Magyarán: a kettős állampolgárság megszerzését. Mert mégiscsak abszurd helyzet az, hogy az óceánon túlra vándorolt magyarok leszármazottai sokkal egyszerűbben válhattak magyar állampolgárrá, mint azok, akiket kilencven esztendővel ezelőtt a határok átrajzolásával idegen országba utaltak.
Igen, Trianon árnyékáról van itt szó, bárhogyan is kerülgetnénk, és olyasféle nemzetegyesítés lehetőségéről, amelyre egyéb mód most már aligha kínálkozik.
A fiatal és félelmében agresszív Szlovákia kivételével a többi érintett ország nyilván jól méri föl a helyzetet, s ennek tudatában fogadta el hallgatólagosan a törvénymódosítást. Persze, ugyanez megtörténhetett volna öt évvel ezelőtt is, de akkor a magyarországi hatalmi politikai elit érdekei mást diktáltak. Nem nemzetben, hanem tőkében és egyéb irányvételű egységben gondolkodtak. Meg is szenvedték ezt a külhoni magyarok tíz- és százezrei, amikor állampolgárságért folyamodtak, és végig kellett járniuk a bürokrácia gyakran megalázó, évekig tartó és költséges útját. Pedig a legtöbbször számunkra, határon túliak számára jelentett hatalmas veszteséget a többnyire képzett vagy tőkével rendelkezők távozása, az okos „anyaországnak” saját érdekében is tárt karokkal kellett volna fogadnia őket. Ha már kénytelenek voltak távozni, vagy menni akartak.
Nem is igaz, hogy csak a külhoni magyarság számára fontos a most megadott lehetőség. Dehogy! Mert korántsem minden esetben a határon kívüli számít gyámolításra szoruló kistestvérnek – gondoljunk csak a felvidéki vagy a szlovéniai magyarokra! –; ha pedig elfogy, eltűnik a szomszédos országokban a magyarság, vele együtt fog veszni történelmünk, kultúránk komoly része Erdélytől a Felvidékig.
Valóban egy lépés történt a nemzeti érdekek érvényesítése terén, de mindazok érdekében, akik a határ egyik és a másik oldalán laknak, mert gondoljunk csak arra, hogy Magyarország lakossága előreláthatólag még idén tízmillió alá esik, s ebben benne vannak az áttelepült magyarok ugyanúgy, mint a nem magyar ajkú bevándorlók.
Nem lelkesítő, hogy egy tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint – Fidesz-közeli lap rendelte! – a magyarországi lakosságnak csupán hatvan százaléka támogatja a kettős állampolgárságot. A kilencven év megtette a hatását – mondhatnánk. Vigasztalóbb, hogy a fiatalok az élvonalban vannak. Mégis úgy tűnik: az országban halkabban szól a vastaps, mint a parlamentben.
