2024. július 16., kedd

Kétséges egység

Brassói tudósítónktól

Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom néven jogszerűen is bejegyezték a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. A hivatalosítás sokáig húzódott, ismeretlen személy ugyanis levédte az EMNT nevét három hónapra, majd amikor elhárult a névvédelmi kitétel, hatályát veszítette, a Parlament szigorított a bejegyzésen, a nemzeti és a tanács szavak egyidejű használatát megtiltotta. Így végül Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom néven sikerül egyesületként hivatalosítani a szervezetet – mondta el Toró T. Tibor ügyvezető elnök. A két szervezet tulajdonképpen ugyanaz, vezetőtanácsa, elnöksége megegyezik, s a következőkben döntenek arról, EMNM-re cserélik-e az EMNT nevét, vagy másképp határozzák meg egymáshoz való viszonyukat, az EMNM politikai, az EMNT pedig társadalmi mozgalom lehet, utóbbin az előbbi konzultatív testületeként működhet majd.

Toró T. Tibor elmondta, a mozgalom jogi státusa majdnem megegyezik az RMDSZ jogi státusával, mindkettőt kisebbségvédelmi szervezetként jegyezték be, ám a szövetségnek parlamenti pártként számos előjoga van.

Az RMDSZ–EMNT viszonyáról kijelentette, hogy jelentős értékrendbeli különbségek ütköztek ki az elmúlt időszakban. Az EMNT kezdeményezésére létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szerepe lenne a közös nevező megtalálása a kisebbségi jogvédelemben és politikában, eddig azonban nem sikerült eredményt elérniük, mert az RMDSZ – korábbi gyakorlatához híven – nem együttműködést akar, hanem maga alá gyúrni partnereit – mondta Toró T. Tibor.

Az EMNT – egyértelmű budapesti jelzések szerint is – a FIDESZ közeli partnere, a magyarországi kormánypárt baráti kapcsolatra törekszik a Tőkés László vezette alakulattal. Az RMDSZ és a FIDESZ viszonya mindössze korrekt. A magyarországi források elosztásában egyre nagyobb szerepet kap majd az EMNT, amely így Erdély-szerte hozzákezdhet a szervezetépítéshez. Az RMDSZ a román költségvetésből származó összegek felett dönt. Ha ezek csökkennek vagy nem nőnek, klientúrájának opportunistább része, a második-harmadik vonalban toporgók átigazolhatnak az EMNM-be. Amely immár bejegyzett szervezetként önállóan is indulhat a helyhatósági 2012-es választásokon. Sok helyen le is győzheti az RMDSZ-t, amelynek népszerűsége a Boc-kormány népsanyargató intézkedéseinek feltétlen támogatása miatt nagyot zuhant, legfőképpen az eddigi törzsválasztók, a nyugdíjasok körében.

Az erdélyi magyar politikai egység is kétséges tehát. S ez a lehetőség valószínűsíti az országos politikai érdekképviselet megszűnését. Csupán az RMDSZ–EMNM együttműködés biztosíthatja a parlamenti jelenlétet, ám hogy összefogás vagy egymásnak feszülés jellemzi-e majd a következő két évben a két erdélyi magyar alakulat viszonyát, azt ma nehéz megjósolni.