Brassói tudósítónktól
A gazdasági, társadalmi válság közepette is fontos belpolitikai kérdéssé vált Romániában Koszovó függetlenségének jogi megalapozottsága. Főként azután, hogy az Európai Parlament alelnöke, Tőkés László párhuzamot vont az albán többségű terület és a Székelyföld között.
Bukarest továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és úgy véli, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága korlátozott jelleggel vizsgálta meg az ügyet – szögezte le villámgyorsan közleményében a román Külügyminisztérium. Románia szerint a bíróság nem vizsgálta meg körültekintően, hogy a függetlenséget kimondó nyilatkozat törvényes módon vezetett-e egy új állam létrehozásához, sem azt, hogy a nemzetközi jog feljogosítja-e Koszovót függetlenségének kikiáltására.
Ezzel egy időben megindult az össztűz Tőkés László ellen: a tusványosi szabadegyetemen elhangzott, a Koszovóban kiharcolt autonómiára vonatkozó kijelentését rég nem tapasztalt felháborodással fogadták a román politikusok. (Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta: a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk az autonómiát. Ha pedig arra van szükség, az utcára kell vonulniuk a székelyeknek!)
Emil Boc kormányfő nyitotta a sortüzet: figyelmeztetett arra, hogy Romániának van egy alkotmánya, amelyet nem vitatni kell, hanem tiszteletben tartani. A kormányfő hangsúlyozta, nem fogadja el az etnikai alapú autonómiát, és aggódik az egységes, független, szuverén és oszthatatlan nemzetállamért.
A szociáldemokrata EP-képviselő, Corina Creţu pedig bejelentette: ősszel kérni fogja Tőkés László visszahívását az EP alelnöki tisztségéből, ahová a kormányzó Demokrata Liberális Párt ,,aljas” támogatásával került, annak a pártnak a segítségével, amely az államelnökkel együtt felelős a magyar radikalizmus feléledéséért.
Horia Grama Kovászna megyei SZDP-elnök egyenesen kiutasítaná Romániából Tőkés Lászlót: ,,Üljön legalább egy évet Koszovóban, sőt, kérjen koszovói állampolgárságot, ha annyira tetszik neki” – dörögte.
Az alkotmány megszegése és interetnikai konfliktusok szítása vádjával bűnvádi feljelentést tett a Főügyészségen Tőkés László ellen Mircea Jorj, az ellenzéki SZDP kolozsvári szervezetének elnöke. A szintén ellenzéki liberálisok felszólították a kormányzó demokrata liberálisokat, vonják meg politikai támogatásukat a magyar politikustól, Traian Băsescu államfőtől pedig azt kérik, vonja vissza tőle a Románia Csillaga Érdemrendet.
Cristian Preda néppárti európai parlamenti képviselő szerint a két ellenzéki párt egyetlen célja a „szavazatvadászat”. Arra is felhívja a figyelmet, hogy egy EP-alelnök felfüggesztése csak súlyos kihágások elkövetése miatt lehetséges. A modern és demokratikus Európában a politikai nyilatkozatok miatt senkit nem szoktak büntetni.
Nem támadta Tőkés Lászlót és magyarellenes kijelentésekre sem ragadtatta magát Traian Băsescu államfő, akit az EP alelnöke felhívott, és megköszönte, hogy nem adott teret a nacionalista diskurzusnak.
A romániai ellenzék a magyar kártya kijátszásával csak félsikert ért el. Tovább rontotta a Tőkéssel lám lepaktáló Traian Băsescu hitelét. Az elnök népszerűsége már húsz százálékpont körüli. Viszont továbbra sem növelte a parlamenti oppozíció elfogadottságát, a lakosság kétharmada nem bízik már az ellenzéki pártokban sem. A válság nyertesének a törvényhozásból a legutóbbi választáson kimaradt ultranacionalista Nagy-Románia Párt számít, népszerűségét pedig fokozták az ellenzéki pártok Tőkés László elleni kirohanásai.
