(Horváth István)
Egyik hónapról a másikra olyan mértékben romlott Romániában az életszínvonal, amilyenre a történelemben soha nem volt példa. Miközben az áruforgalmi adó emelése miatt 5 százalékkal nőttek az árak, a közszférában dolgozók bérei nem a bejelentett 25 százalékkal, hanem például a pedagógusok esetében felére csökkentek.
A tisztviselők, akik az év elején még négyszáz eurót kerestek, augusztustól mindössze száz eurót vihetnek haza.
A statisztikai adatok szerint még a bolgárok is jobban élnek, mint a romániaiak. A Numbeo.com internetes hírportál szerint egy romániai alkalmazott nettó átlagbére 373,24 euró, 56 euróval kevesebb, mint egy bolgáré. Ráadásul Romániában szinte minden többe kerül.
A villanyáram, a víz, a gáz és a háztartási szemét elszállítási díja havonta mintegy 65 euróba kerül, ami a nettó átlagbér egyötödét jelentheti, közalkalmazottak esetén most már jövedelmük kétharmadát. Magyarországon a lakásfenntartási költségek a nettó átlagbér 12%-át jelentik, míg Párizsban ugyanez az arány 7%.
Egy másik mutató, amelyet a gazdasági elemzők a különböző országok lakói életszínvonalának összehasonlításánál használnak: egy étkezés ára a McDonald'sban. Minél drágább a menü, annál magasabb az életszínvonal. Egy McDonald's-menü 3,02 euró Romániában, 4,10 Magyarországon, 6,9 euró Spanyolországban.
Ha egy étkezdébe látogat a román polgár, átlagosan 5,43 eurót fizet a vacsoráért, Szófiában csak 4,7 eurót. Ha a polgár bánatában teljes fizetését sörre költené, egy romániai lakos havonta 287 félliteres sört vehetne, a bolgár 429-et, az angol 581-et. Egyhavi keresetével honfitársam hétszer tudná teletankolni gépkocsiját, egy magyar bolgár nyolc és félszer.
Ezek után nem csoda, hogy bár nem mondhatni, hogy a románok visszasírják a kommunizmust, amikor hasonlóan rossz életkörülmények közepette sínylődtek, 49 százalékuk mégis úgy tartja, hogy Nicolae Ceauşescu jó vezető volt, 41 százalékuk pedig azt vallja, hogy rá szavazna, ha még versenybe szállhatna az elnöki székért. A kolozsvári IRES közvélemény-kutató intézet jelentése szerint húsz évvel azután, hogy Nicoale Ceauşescut Târgoviştén kivégezték, a romániaiak 71 százaléka úgy véli, a kommunista vezető nem érdemelte meg sorsát, 68 százaléka pedig azt vallja, azokat kellene megbüntetni, akik Nicolae Ceauşescut halálra ítélték.
Pszichológusok szerint ugyanis a lakosság úgy érzi, azok, akik kivégezték a diktátor házaspárt és akik húsz éve a hatalmat gyakorolják, gazdasági intézkedésekkel most halálra éheztetik a lakosságot vagy legalábbis visszavetik a nyolcvanas évek nyomorába.
