2024. július 16., kedd

Autonóm Erdélyt akar néhány román

Nem élvez széles körű támogatottságot az önálló Erdély gondolata

Brassói tudósítónktól

Néhány erdélyi román értelmiségi eljátszik az önálló Erdély gondolatával. Érvük, hogy az erdélyi elit européer, szemben az ókirályságival, amely nem tudja megtagadni balkáni habitusát.

Erdélyiek Pártja néven indított mozgalmat Emil Aluaş, az Egyesült Államokból Romániába hazatelepedett sikeres karmester, egyetemi tanár, Liviu Zapartan újságíró és Sabin Gherman újságíró, a tíz évvel ezelőtt nagy port kavart Elegem van Romániából! kiáltvány írója. A mozgalom Erdély és a Bánság pénzügyi-adminisztratív autonómiáját tűzte ki céljául.

„Románia területén belüli autonóm tartománynak látom Erdélyt és a Bánságot, amelyben három hivatalos nyelv létezik: a román, a magyar és a német. Erdély és a Bánság adminisztratív pénzügyi autonómiáját tűzzük ki célul. Programunkban az szerepel, hogy az adóink 7 százalékát továbbra is Bukarestnek fizetnénk, hogy abból tartsák fenn a külpolitikát, a Nemzeti Bankot stb. Mi nem akarjuk az ország feldarabolását, de úgy gondoljuk, hogy ennek a régiónak az áll érdekében, hogy maga döntsön a saját ügyeiben. Hiszünk a saját erőnkben. Hisszük, hogy vannak olyan szakembereink, akik képesek Erdély és a Bánság 8 milliós lakosságát kiemelni a válságból. Amint egy volt miniszter kollégánk mondta, ezt módszeresen, alaposan, erdélyiesen kell elérni. Biztosak vagyunk abban, hogy tízévi önkormányzás után Erdély és a Bánság egészen más helyzetbe kerülne az országon belül, mint jelenleg” – nyilatkozta Emil Aluaş.

A nyugati román emigráció haladó értelmiségijei már a kilencvenes években felfedezték a Kós Károly erdélyi író által hirdetett transzszilvanizmusban rejlő politikai-társadalmi lehetőségeket. „Mi csak körülbelül hat évszázada élünk e földön, és büszkék vagyunk rá, hogy a már régebben itt élt magyarokkal, németekkel együtt átvettük a nyugati kultúrát, és az európai népek közösségének tagjai lettünk, így alakult ki az a sajátos erdélyi kultúra, mely egyedülálló a világon – írta amerikai emigrációjában 1990-ben I. P. Bratianu. – Hiszek Erdély jövőjében, hiszem, hogy egyszer a három nemzet, a magyar, a román és a német megtalálja egymás kezét, és vállvetve megteremtik az önálló Erdélyt, mely a nagy európai rendezés után a Közép-európai Egyesült Államok méltó tagja lesz.”

Az önálló Erdély gondolata ma nem élvez széles körű támogatottságot Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár többségi románsága körében sem. Az erdélyi értelmiségi hozzáértéséről kerengő mítosz élő cáfolata pedig a jelenlegi miniszterelnök. A kolozsvári Emil Boc az elmúlt húsz év leggyengébben teljesítő román kormányfője. De Erdély valóban lehetne az Európai Unió Svájca. Ha a pénzügyi önállóságát, s ami ezzel jár, döntési szabadságát kiteljesítené a demokrata liberális–RMDSZ kormánykoalíció.