Az ismeretlen katona sírjának megkoszorúzásával kezdte meg bukaresti programját tegnap délelőtt Schmitt Pál köztársasági elnök, aki kétnapos romániai látogatásának keretében Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel is tanácskozik. A magyar államfő népes delegáció kíséretében érkezett a román fővárosba, ahonnan már hétfőn Marosvásárhelyre repült, s a tervei szerint ma Nagyváradra utazik, ahol részt vesz a tíz évvel ezelőtt alapított Partiumi Keresztény Egyetem ünnepségén. Schmitt Pál köztársasági elnök romániai látogatása a román–magyar és a magyar–magyar kapcsolatok építésének folytatása.
A román hírtelevíziók szűkszavúan számoltak be a magyar elnök látogatásáról, noha az elmúlt ötven évben a román–magyar csúcstalálkozók meglehetősen ritkák voltak, még egy évtizeddel ezelőtt is konfliktusoktól terheltek.
Magyar államfő az 1989-es rendszerváltás után csupán 1997-ben látogathatott el Marosvásárhelyre, a székely város lakói máig emlékeznek arra, hogy Göncz Árpádnak könny csillogott a szemében. Akkor a román–magyar konfliktust még ki nem heverő Marosvásárhelyen sokan érezték úgy, hogy a két ország között valóban elkezdődött a párbeszéd, amely együttműködéssé alakulhat.
Schmitt Pál bukaresti tárgyalásai már ezt a kooperációt szentesítik, illetve a marosvásárhelyi és nagyváradi megbeszélései a magyar–magyar párbeszéd új korszakát jelzik.
,,Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most, Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását – mondta Schmitt Pál, miután Traian Băsescu román államfővel folytatott megbeszéléseket. Találkozójuk napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi felzárkóztatása.
Traian Băsescu a találkozó után úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti. A román államelnök kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat már jó néhány év óta tart – mondta –, példaként említette, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek.
Schmitt Pál arra biztatta a romániai magyar közösség tagjait, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket, legyenek jó adófizetők, így joggal várhatják el az őket megillető kisebbségi jogok érvényesülését.
A látogatás előkészítésével kapcsolatosan a román diplomácia ezúttal nem róhatott fel a Magyar Köztársasági Elnöki Hivatalnak semmiféle balfogást. Akkor sem, ha Schmitt Pál Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével tartott pénteki találkozóján leszögezte, hogy ő nem egyenlő távolságot kíván tartani a határokon túl működő magyar szervezetektől és közösségektől, hanem a közeledést és az összetartozást szeretné erősíteni velük.
Romániai magyar politológusok megjegyezték: ha arra gondolunk, hogy az EMNT elnökével, és nem a romániai magyarság parlamenti képviseletét ellátó RMDSZ-szel és annak elnökével beszélte meg a kétnapos látogatás részleteit a magyar államfő, akkor abból az olvasható ki, hogy hangsúlyeltolódás történik a magyarországi kormányzati politikában: az RMDSZ-t, az EMNT-t, a Magyar Polgári Pártot, a Székely Nemzeti Tanácsot egyenrangú politikai szereplőkként kezelni, vagy legalábbis az erdélyi magyar ellenzéket erősíteni.
