A román–magyar kapcsolatok normalizálódása örvendetes tény az erdélyi magyarok számára. Főként amiatt, hogy a két ország közti viszony még másfél évtizeddel ezelőtt is terhes volt. Hogy mennyire rossz volt ez a kapcsolat, bizonyítja, hogy noha a kelet-európai kommunista pártvezérek igen gyakran találkozgattak, Nicolae Ceauşescu és Kádár János azonban csak ritkán. Ceauşescu 1977-ben néhány órát töltött Debrecenben, ez volt az egyetlen hivatalos látogatása Magyarországon. Debrecen népe odavolt a megtiszteltetéstől.
A rekkenő hőségben is több ezren gyűltek össze, viharos taps köszöntötte Kádár Jánost és a város vendégét, Nicolae Ceauşescut – írta a korabeli magyarországi sajtó. A visszhangos fogadtatás nem hozott visszhangos eredményt.
Schmitt Pálnak, a Magyar Köztársaság elnökének hét eleji romániai látogatása nem váltott ki különösebb román sajtóvisszhangot, annál több eredménnyel kecsegtet viszont.
Az azonnal érzékelhető változás, hogy Románia mára letért a ceauşescui útról. A Kádár–Ceauşescu találkozó is gazdasági válság közepette zajlott le, akárcsak a Băsescu–Schmitt megbeszélés. Ceauşescu a nyomort, az áruhiányt és a terrort egyetlen, de hatásos eszközével kendőzte: a nacionalizmussal tartotta féken az országot. A nacionalizmus mint diverziós eszköz hál’ istennek – az RMDSZ-nek is köszönhetően – már nem szerepel a hatalom fegyvertárában!
Schmitt Pál bukaresti tárgyalásai már a magyar–román uniós együttműködést szentesítették, a magyar államfő marosvásárhelyi és nagyváradi megbeszélései pedig a magyar–magyar párbeszéd új korszakát jelzik.
A magyar elnök észlelte az erdélyi magyar politikai csoportosulások között lappangó ellentéteket. „Érzékelhető a széthúzás az erdélyi magyar szervezetek közt, de bízom abban, hogy a közös érdekeket szolgáló erőfeszítésekkel kapcsolatosan közös nevezőre tudnak jutni” – jelentette ki Marosvásárhelyen azt követően, hogy találkozott az RMDSZ, az EMNT, az MPP és az SZNT vezetőivel.
A legkisebb közös többszörös pedig az oktatás lehet – vélte Schmitt Pál. „Semmi sem fontosabb a tudás alapú társadalomnál” – hangsúlyozta többször, a diákok előtt is. A Magyar Köztársaság elnöke kijelentette, az anyanyelvű oktatásnak fontos szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság újratermelje a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok a szülőföldön maradást válasszák az emigráció helyett. Az államfő Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (SEMTE) új kollégiumának alapkövét tette le, míg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kettős ünnepségén vett részt. (A PKE tízéves, illetve jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának húszéves évfordulójáról emlékeztek meg alapítói, oktatói és diákjai.) A SEMTE és a PKE vezetői a magyar államfő jelenlétében szándéknyilatkozatot írtak alá, vállalva az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozását.
Schmitt Pál az erdélyi magyar egyházfőkkel is találkozott, a történelmi egyházak szerepét méltatta, mondván, hogy kisebbségi sorsban a gyülekezetek és a lelkészek azok, akik a lelket tartják a magyarokban.
„Erkölcsi tartozás törlesztésének mondható Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása a sivár december 5-ét, valamint a Kempinsky-szállodai cinkos koccintgatások és a közmondásos hétről a valóságos nyolcra kiegészülő szűk esztendők fájdalmas korszaka után” – mondta a nagyváradi vendéglátó, Tőkés László, aki Schmitt Pált követte az Európai Parlament alelnöki tisztségében. Köszönetet mondott a köztársasági elnöknek azért, hogy a határon túli magyarság ügyeiért Bukarestben is közbenjárt, hiszen, mint fogalmazott, Európába kell megérkeznünk, hogy többé ne érezzük „bozgornak”, hontalannak magunkat, hanem az „idegenség világából kiemelkedve végre honra leljünk e hazában”.
Schmitt Pál hitelt érdemlő kijelentései hittel vértezték fel az erdélyi magyarok intézményeinek vezetőit. Az erdélyi magyarok meg azzal a reménnyel nyugtázták az államfői vizitációt, hogy a magyar elnök látogatása a magyar–magyar együttműködést mozdítják elő az anyaország és Erdély kapcsolatában, de az erdélyi magyar politikai szervezetek viszonyában is.
